Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - MOLNÁR JÁNOS: A BORSODI LATINOVITS-KÁPOLNA (FORRÁSKÖZLÉS)

Az is bizonyított, hogy vagyonukat a Baja környéki királyi kincstár tulajdonában lévő óriási puszták bérléséből alapozták meg. Ezeknek egy részét megvásárolták és így jutott birtokukba Borsód, Legyen, majd Madaras és Katymár község. A család 1781-ben a Borsód pusztát betelepítette, aminek következtében létrejött egy kisebb lakott település, amely 1872-ben községgé alakult. Hasonló módon jutottak hozzá a madarasi és a katymári területekhez is. Katymár lett a család egyik központja, ahol Latinovits Sándor az 1860-as években nagy kastélyt épített, amelyben egy 14 000 kötetből álló könyvtárat alakított ki. A XVIII. század második felében kaptak jogot arra, hogy családnevükben használhassák a borsodi, katymári előnevet. A családi vagyon és története Témánk szempontjából indokoltnak látjuk annak bemutatását, hogy a nemesi cím mellett milyen vagyonra tett szert a család, hiszen ez ad - a hívő, vallásos beállítódás mellett - magyarázatot arra, mi tette lehetővé a borsodi kápolna megépítését és annak főúri berendezését. Az első Latinovitsok - a XVIII. század közepétől - a különböző nagyságú földterületek bérleményét fokozatosan és céltudatosan váltották át vásárlás útján tulajdonukká. Hasonlóan, tehát felvásárlással szereztek birtokokat úgy, hogy a „zálogba adott" puszták kerültek a család kezébe.Történetük során sikeresen tartották egybe a mind nagyobb birtokot. Ránk maradt Latinovits Sándornak egy 1832-ben történt vagyoni összeírása, illetve becslése. Ezek szerint Katymáron 3272 hold, Madarason 92 hold és 170 telek, Borsódon 4333 hold, Legyenen 1321 hold földje volt. Vagyonát az épületekkel, úrbéri jövedelmekkel együtt 3 089 085 Ft 19 krajcárra becsülték.

5 A család férfi tagjai jelentős pozíciókat töltöttek be megyei és országos hivatalokban, testületekben. Latinovits János 1770-ben ügyvédi oklevelet szerzett, majd Bács megye első alispánja lett (1786. július l-jén). Az 1791. évi országgyűlésen képviselte megyéjét, illetve helytartósági tanácsos, a Szent István-rend lovagja lett.

6 Latinovits György 1848-49-ben önkéntesen vett részt a szabadságharcban, csakhamar hadnagyi rangot szerzett. Komáromban Klapka György hadsegéde volt.

7 Latinovits Gábor egyházi szolgálatot választott. Előbb Borsódon, majd Vaskúton volt plébános, majd kalocsai kanonok, szent-jobbi valóságos apát, címzetes püspök.

8 Latinovits Károly a megyei közélet jeles képviselőjeként 1825-től aljegyző, 1828ban a főszolgabíró és a táblabíró tisztségeket viselte, 1832-1842 között főjegyzőként tevékenykedett. 1844-ben országgyűlési követ, 1849. augusztus 16-tól október 10-ig Bács megye kormánybiztosa volt.

9 Bács-Bodrogh Vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve XV. Évfolyam, IV. fűzet, 1899. 160. o. Uo. 154.0. Uo. 156. o. Uo. 158. o. Uo. 159. o.