Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - MOLNÁR JÁNOS: A BORSODI LATINOVITS-KÁPOLNA (FORRÁSKÖZLÉS)

A borsodi Latinovitsok első kastélyát 1767-ben Latinovits József királyi taná­csos, Bács-Bodrog vármegye alispánja építette késő barokk stílusban. Ez az épület 1853-ban leégett, amelyet az akkori tulajdonos Latinovits Frigyes állíttatott helyre. Újabb bővítések és bontások után maradt ránk a ma is látható volt rezidencia. (Az épületről a felvételt a tanulmány szerzője készítette 2006-ban.) 1934-ben a család eladta a kastélyt a római katolikus egyháznak, amelyben a község plébániája kapott helyet. Az épület fenntartása - az idők múltával - meghaladta az egyház anyagi erejét és a Bácsborsódi Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet birtokába került azzal a feltétellel, hogy a plébánia és a lelkész számára egy kisebb épületet épít a téesz, illetve a kastélyt felújítja. Mindezek 1988-ban meg is történ­tek. 10 Az irodának használt szobákba visszakerültek - a padláson őrzött - eredeti cserépkályhák is. 1996-ban a kastély egy Kft tulajdonába került. (Részletesebb in­formáció - ez időben - nem áll rendelkezésünkre.) A településen a család egy másik kastélyt és hozzátartozó többhektáros parkot építtetett az 1800-as évek utolsó negyedében. Valószínűsíthető, hogy a megrendelő Latinovits Ernő huszárfőhadnagy, országgyűlési képviselő volt. Az épület elkészül­tét követő években új tulajdonos költözött a kastélyba, bagosi Pucher József műépí­tész és építési vállalkozó. Tőle 1902 és 1906 között egy helyi földbirtokos özvegye, Schumacher Frigyesné Lelbach Krisztina vásárolta meg az ingatlant. A tulajdonosok sorrendjét Sauerborn Károly zárta, aki Zomborban született 1891-ben. Jogi tanulmá­nyokat folytatott Budapesten és Kolozsvárott, azután a bonni egyetem s az ottani gazdasági akadémia hallgatója volt. Hosszabb külföldi tanulmányúton járt Európa országaiban és Észak-Afrikában. 1914-ben átvette a Bácskában és Szlavóniában 10 VIRÁG Zsolt, 2003. 12. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom