Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)
A magyar közigazgatás és igazságszolgáltatás helyreállását jellemzi a pécsi királyi ügyész jelentése, mely szerint a „nemzeti hadsereg bevonulásával egyidejűleg bevonult az egész államrendőrség a megfelelő tiszti karral; az összes csendőrőrsök, [...] s ezek mind egyszerre lázas tevékenységgel fogtak munkába, részben a megszállás folytán, s azzal kapcsolatban felmerült politikai természetű bűncselekmények [...] kinyomozása, részben a megszállás alatt elkövetett egyéb bűncselekmények kiderítésére, s rendkívüli számban zúdították be a majdnem kivétel nélkül foglyos ügyeket [...]. Ezen munkahalmaz mellett feléledtek a háború s a megszállás tartama alatt felfüggesztett vagy elintézhetetlen ügyek [...]. Ezt a rengeteg munkatorlódást kellett volna az ügyészség személyzetének leküzdeni''. 94 A békeszerződéssel megállapított államterületen az igazságügyi szervek illetékességi területét részben újra kellett szabályozni, melyet általánosságban az 1920. augusztus 10-én kiadott 6930. ME. rendelet tett meg. Ennek 1. §-a szerint, ha valamely bíróság megszállás miatt nem működhetett, akkor területére az igazságügy-miniszter a „hasonló hatáskörű szomszédos bíróságok bármelyikének bírói hatóságát kiterjesztheti". A 2. §-ban pedig felhatalmazást kapott a miniszter arra, hogy a megmaradt államterület szükségleteire figyelemmel bírósági kirendeltséget állíthasson fel. 95 E kormánydöntés végrehajtására kerültek kiadásra 1920. november 22-én a 34 500. és a 46 588. IM rendeletek, amelyek a határon kívül került ítélőtáblai székhelyekhez tartozott miskolci és sátoraljaújhelyi törvényszékeket a debreceni, míg Gyulát a szegedi ítélőtáblához csatolták. Az egyelőre szerb megszállás alatt maradt Pécs helyett a kaposvári, nagykanizsai és szekszárdi törvényszékek - a korábban kijelölt Győrtől elvéve - a budapesti ítélőtáblához kerültek. 96 Pécs felszabadulása után természetesen helyreállt a rend, és az eredetileg odatartozott három törvényszék 1921. szeptember 11-től a 47 304. IM. IV. rendelettel ismét az itteni ítélőtáblához került vissza. Pécs illetékességi területe az 1921. augusztus 30-án kiadott 45 200. IM rendelet alapján még növekedett is, mert a megszállásig Szegedhez tartozott bajai és bácsalmási járásbírósági területet a szekszárdi törvényszéknek alárendelve idecsatolták. 97 Az ügyészségek területbeosztása hagyományosan követte a bíróságokét, így a megmaradt ítélőtáblai székhelyeken működő főügyészségekhez tartoztak a törvényszékek melletti királyi ügyészségek: a trianoni államterületen 5 főügyészség (Budapest, Győr, Pécs, Debrecen, Szeged) és 23 ügyészség tevékenykedett. Azonban a beosztás rendkívül egyenetlen volt, mert míg a budapesti főügyészséghez 8, addig Szegedhez csupán 2 ügyészség tartozott (Győrhöz 5, Pécshez és Debrecenhez 4-4.) 98 MOL K. 579. 561. cs. Pécsi Királyi Ügyészség 1921. El. 18. A/21. RT. 1920/1.400. o. IK. 1920/11.727., 739. o. MOL K. 579. 561. cs. Pécsi főügyész 468/1922.; RT. 1921/2. 812-813. o. Bp. 1921. Budapest: Budapest, Pestvidék, Balassagyarmat, Eger, Kalocsa, Kecskemét, Szolnok, Székesfehérvár; Győr: Győr, Sopron, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg; Pécs: Pécs, Szekszárd, Kaposvár, Nagykanizsa; Szeged: Szeged, Gyula; Debrecen: Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Sátoraljaújhely.
