Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)

A Duna-Tisza közi területnek a szekszárdi törvényszékhez csatolása azonban nem bizonyult jó megoldásnak, ezért az 1922. augusztus 30-án kiadott 44 100. IM rendelet október l-jével Baján törvényszéki és ügyészségi kirendeltséget állított fel." Az igazságügyi szervezésben addig ismeretlen egység illetékessége a megszállás előtt a zombori törvényszékhez tartozott bajai és bácsalmási járásbíróságok, továbbá Szabadka megmaradt területére terjedt ki. A kirendeltség a 4. § szerint minden törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyben eljárhatott, az esküdtbírósági és a fegyelmi ügyek kivételével. A bajai kirendeltség formálisan a szekszárdi királyi ügyészséghez tartozott, ténylegesen azonban ennek alárendelve nem volt, az részére utasításokat nem adhatott. A kirendeltség közvetlenül a pécsi főügyészhez terjesztette fel jelentéseit, irányítást és utasítást attól kapott. Csupán az fejezte ki Szekszárdhoz tartozását, hogy a kirendeltség vezetője a főügyészhez teendő jelentéseit egyidejűleg megküldte az ottani ügyészségnek is. A kirendeltség működése nagy nehézségekkel indult, mivel csak egy szekszárdi ügyész került ide áthelyezésre, de rajta kívül „sem a fogalmazó, sem a kezelői személyzet közül senki sem volt kinevezve". A járásbíróság elnöke átengedett ideiglenes szolgálattételre egy kezelőt. Egyedül azonban „képtelen lévén az administraciot és a leírásokat is elvégezni, a helyzet teljes felborltását kikerülendő, a pécsi kir. ügyészségtől két megbízható, rövidebb időre elítélt jó írású letartóztatottat" küldött ki a főügyész. (A kirendeltség hatalmas ügyérkezéssel kezdte meg tevékenységét: a területre addig ideiglenesen illetékes szekszárdi és kalocsai ügyészségek 600 feljelentést, nyomozást, vizsgálatot tettek át, és további 1107 feljelentés érkezett.)

100 * Noha ezen időszak az eredeti állapotok helyreállítására irányult, gyökeres újítás gondolata is felbukkant az igazságügy szervezését illetően. A hazai jogéletben nagy aktivitást kifejtő kúriai bíró, Mendelényi László az újonnan indított szaklap, a Magyar Jogi Szemle hasábjain tette közzé elgondolásait egy új szerkezet létrehozásaról.

101 Az egyszerűsítés érdekében javasolta - az ítélőtáblák megszüntetésével - a háromszintű bírósági szervezet kialakítását. Ennek keretében szükségesnek tartotta a Kúria melletti ügyészség bekapcsolását az egységes ügyészi szervezetbe. Javaslata szerint az ennek élén álló legfőbb államügyész felügyelete alatt működnének a törvényszékek melletti ügyészségek, amelyeket - méretüktől függően - főügyészek vagy helyettesek vezetnek. Ezzel a megoldással kiküszöbölődne az az „anomália", hogy az ügyészségek a legfőbb ügyészi szerv kikapcsolásával közvetlenül az igazságügy-miniszternek vannak alárendelve. IK. 1922/8.462. o. MOL K. 579. 561. cs. Pécsi főügyész 190/1923. fü. MENDELÉNYI László, 1920. 46. o.