Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)

Az eljárások általában jelképes büntetéssel, rosszallással fejeződtek be, de gyakori volt a fegyelmi felelősség alóli felmentés is. A bíróság szerint egy magatartás megítélésénél „nem egyes kiragadott nyilatkozatokból avagy egyes egyének vélekedéséből [...], hanem a fennforgott különös viszonyoknak és ezekben a fegyelmileg vádlott általános viselkedésének mérlegelésébőr kellett kiindulni. Ha ezekből arra lehetett következtetni, hogy az eljárás alá vont nem azonosította magát a kommunista elvekkel, továbbá tevékenysége nem volt olyan, mely „a proletárdiktatúra céljainak szolgálatába szegődésre engedne következtetése, akkor nem tartozott felelősséggel.

64 Az egyes államügyészségek is lefolytatták a fegyelmi eljárásokat a felügyeletük alá tartozó kezelő és segédszemélyzetnél. Az 1919. szeptember 6-i főállamügyészi utasítás szerint „azokat az alkalmazottakat, akik ellen konkrét tények alapján bűncselekmény [...], avagy súlyosabb természetű fegyelmi vétség gyanúja merül feP\ állásukból azonnal fel kellett függeszteni. Náluk olyan magatartások képezték az eljárások alapját, mint pl. a „bizalmi férfiúi" tisztség betöltése, munkástanácsi tagság, az „elvtárs" szó használata, „a communisták lelkes hívével" való tudatos érintkezés, a magatartása miatt felelősségre vont fogházőrmester „befolyása alatt állás", „vele rokonszenvezés".

65 Az igazságügy-miniszter 1920. november 13-án előírta a főügyészeknek és a koronaügyésznek, hogyha a fegyelmi eljárás eredményeként az eljárás megszüntetését vagy a vád elejtését tartják indokoltnak, akkor a tervezetet terjesszék fel hozzá. Pongrácz Jenő koronaügyész a miniszterhez küldött önérzetes válaszában viszont rámutatott arra, hogy a szervezetének tagjai „nem csak képességeik, hanem hosszú gyakorlatukra tekintettel neveztettek kf \ így, ha „nem lehet reájok bízni annak elbírálását, vájjon a fegyelmi ügyekben mit kell tenni", akkor az egész testület „gyámság alá helyezve" van.

66 Esetenként büntető felelősségre vonásra is sor került, mint pl. azon budapesti ügyésszel szemben, aki vádbiztosként önhatalmúlag átvette a szentendrei járásbíróság vezetését, az ott letétben lévő osztrák-magyar bankjegyeket ún. fehérpénzre jogosulatlanul kicserélte, a forradalmi törvényszék által kiszabott, nem a büntető törvények szerinti cselekmények miatti szabadságvesztéseket végrehajtotta, továbbá „kommunista lap szerkesztésével és feltétlenül kommunista szellemben írt cikkeinek abban való közzétételével" az egész addigi jogrendet tagadta. (A bíróság hatóság elleni erőszak, személyes szabadság megsértése, izgatás és más bűncselekmények miatt 3 évi fegyházra és hivatalvesztésre ítélte.)

67 64 MOL K. 616. 1. cs. Budapesti Kir. ítélőtábla Fgy. 42/11/1920. ítélete. 65 BFL VII. 17/b. 3367/1919. fii.; BKMÖL VII. 16. A kalocsai ügyészség 1919. El. 56/6. határozata 4 fogházőr fegyelmi ügyében (491-492. d.). 66 MOL K. 616. 1. cs. 13 887/1920. IM. VIII. 67 BFL VII. 17/b. A Budapesti Főügyészség 3395/1919. fü. határozata az állásból való felfüggesztéséről.; MOL K. 616. 1. cs. A Pestvidéki Kir. Törvényszék B. VII. 5721/1920/23. ítélete Dr. Horváth Ákos főügyész-helyettesi címmel és jelleggel felruházott budapesti kir. ügyész ügyében.