Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)
a kommünt, ezért felelősségre vonásuk indokolt. 5 így az államügyészségen is megindultak az igazoló és felügyeleti eljárások, sor került az érintettek nyilatkozatainak beszerzésére, a fegyelmi eljárásokra. 60 Az eljárások alapját jellemzően az ügyészeknek a forradalmi törvényszékek melletti tevékenysége képezte. Az ezek lefolytatására irányadó szempontokra „a ministerialis igazoló bizottság azt az álláspontot foglalta el, hogy mindenek előtt felügyeleti úton, és ha szükségesnek mutatkozik fegyelmi vizsgálat útján" kell a tényeket felderíteni. Ebbe a körbe tartozott annak vizsgálata, hogy az alkalmazott önként vállalkozott-e a feladatra, vagy „kénytelen volt azt terror hatása alatt elfogadni\ A leglényegesebb annak megállapítása volt, hogy az érintett „bírói és vádbiztosi szerepében a tanácsköztársaság szellemében és érdekében működött-e, vagy mindent elkövetett, hogy hatáskörében a polgári társadalom eléje kerülő tagjait kimentse vagy a nagyobb rossztól óvja", illetve „szem előtt tartotta-e a büntető törvények és eljárási szabályok kereteit?" Ha ezek a kérdések az „illetőre nézve a vizsgálat során kedvező megoldást nyertek, az igazoló bizottság minden további eljárás mellőzésével igazolja"^ Amennyiben ily módon nem fejeződött be az eljárás, akkor a főügyész az ítélőtábla fegyelmi bírósága előtt emelt vádat az 1871:VIII. tc. 30. §. b) pontjába ütköző magatartás, vagyis „botrányos magaviselet miatt tiszteletre és bizalomra méltatlanná válás" miatt. A koronaügyész is mint közvádló járt el a fegyelmi törvény 37. §-a alapján az ítélőtáblai elnök elleni eljárásban. 62 A vádbiztosság ellátásán túl fegyelmi eljárás alapját képezte pl. a Közalkalmazottak Országos Szövetségének keretei között alakított bírói és ügyészi szakszervezetbe való belépés, ott a bizalmi poszt betöltése, a ,fogházirodán önként vállalt alkalmaztatás", a fogházőrmester gorombáskodásának eltűrése, az ott dolgozó díjnokkal való tegeződés, az „elvtárs" megszólítás használata, az igazságügyi népbiztostól segély kérése. 63 MOL K. 27. (123. d.) BFL VII. 17/b. 1919: 3121 : fegyelmi ügyben a budapesti államügyészségről. 3167: a balassagyarmati államügyészségről nyilatkozatok felterjesztése. 3187, 3188: budapesti főügyész-helyettesnek a nagykanizsai és kaposvári államügyészségek felügyeleti megvizsgálásával való megbízása. 3237: pestvidéki államügyészség nyilatkozata. 3309: a budapesti főügyész-helyettes jelentése a balassagyarmati államügyészségek. 3395: a pestvidéki államügyészség jelentése ügyész vádbiztosi működéséről. 3643: budapesti államügyészek működés alóli felmentése, fegyelmi eljárások megindítása. 3733: a kalocsai államügyész, 3871: a miskolci államügyész jelentései az ügyészség és a fogház személyzetének Tanácsköztársaság alatt tanúsított magatartásáról. (656. d.) BFL VII. 17/b. 5790/1919. fii.; BKMÖL VII. 16. (490. d.) MOL K. 616. Koronaügyészség. Altalános iratok (a továbbiakban: K. 616.). 1. cs. Királyi és Országos Legfőbb Fegyelmi Bíróság LFB. 10/15/1920. ítélete Gajzágó Béla, a debreceni ítélőtábla volt elnöke ügyében, aki ellen a koronaügyész azért emelt vádat, mert 1919. március 23-án üdvözlő levelet intézett az igazságügyi népbiztoshoz, melyben biztosította, hogy az „ítélőtábla területén levő bíróságok a kormányt teljes odaadással támogatni készek". Továbbá 1919. március 25-én támogató értekezletre hívta össze az ítélőtábla és a főügyészség tagjait. MOL K. 616. 1. cs. A Győri Kir. ítélőtábla Fgy. 16/1920/3. ítélete a zalaegerszegi, ill. a Budapesti Kir. ítélőtábla Fgy. 42/11/1920. ítélete a rimaszombati forradalmi törvényszék mellé kinevezett ugyanottani ügyészekkel szemben vádbiztosságuk miatt; Győri Kir. ítélőtábla Fgy. 11/1919/13. ítélete soproni ügyész ügyében; Budapesti Kir. ítélőtábla Fgy. 18/11/1919. ítélete korábbi budapesti ügyésszel szemben.
