Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: FEJEZETEK A KISKUNHALASI CSIPKEHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL

CSERI GÁBOR FEJEZETEK A KISKUNHALASI CSIPKEHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL Ez a tanulmány a 2007 novemberében megtartott levéltári napi előadás kissé kibővített változata. Az előadás célja a halasi csipke történetének bemutatása volt a nem halasi közönség részére, illetve az eddig megjelent írások kiegészítése levéltári forrásokkal. Külön igyekeztem kiemelni dr. Fekete Imre polgármester

1 tevékenységét a Csipkeház létrehozásában, illetve bemutatni azt, hogy egy külföldön is elismert értéket milyen nehéz volt fenntartani az elmúlt évtizedeken keresztül. A halasi csipke több mint 100 éves történetét öt korszakra oszthatjuk. A kezdetektől az első világháború végéig (1902-1918) terjedő időszakot a sikeres kezdés jellemezte. A világháború végétől a Csipkeház felépítéséig (1918-1935) a csendes várakozás voltjellemző. Az 1920-as évek végére a halasi csipke, mint az iparművészet kevéssé nyereséges ága, végveszélybe került. Állami támogatás és propaganda híján a megrendelések elmaradtak, és felvetődött a csipkeműhely feloszlatásának gondolata.

2 A Csipkeház avatásától a második világháború végéig (1935-1945) terjedő időszak első évei nagy fellendülést hoztak, a háborús események következtében azonban a Csipkeház szüneteltetni kényszerült működését. A második világháború után, az ún. rendszerváltásig terjedő korszakra (1945-1990) pedig a szocialista ipari termelés nyomta rá bélyegét. A halasi csipkekészítés kezdetei

3 A halasi csipke 1902-ben indult el világhódító útjára. Dékáni Árpád

4 iparművész és csipketervező, valamint Markovits Mária

5 ipannűvész, csipkevarró létrehozták a kiskunhalasi varrott csipke egyedi technikáját, elkészítették az első halasi csipkéket. ' Fekete Imre polgármesteri tevékenységéről bővebben: LEHÓCZKI György, 2002. 49-51. o. 2 PÉTERNÉ FEHÉR Mária-TÁNCZOS Tiborné, 2000. 21. o. (X1.4. A Kiskunhalasi Csipkemühely (Csipkeház) iratai 1935-1944.) 3 A halasi csipkéről több összefoglaló mű is keletkezett (lásd az irodalomjegyzéket!), ehhez a fejezethez Szakái Aurél: Kiskunhalas, a csipke városa. 100 éves a halasi csipke (1902-2002) című tanulmányát (SZAKÁL Aurél, 2002.) használtam fel. 4 Dékáni Árpád (1861-1931) rajztanár, csipketervező, iparművész, a háziipari mozgalom egyik elindítója. Először Szabadkán tanított, majd 1886 őszétől a kiskunhalasi református gimnázium rajztanára lett. 1906-ban Budapestre költözött, az újpesti gimnázium rajztanáraként dolgozott. 1900ban az Iparművészeti Társulat a tagjai közé választotta. A halasi csipke ötletének és első terveinek szülőatyja. (SZAKÁL Aurél (szerk.), 2002. 168-169. o.) 5 Markovits Mária (1875-1954) iparművész, csipkevarró. 1897-ben elvégezte Budapesten a Magyar Királyi Állami Női Ipariskola fehérnemüvarró szakosztályát. A király számára készített garnitúra kárpitjainak elkészítéséért 1900-ban a Párizsi Világkiállításon aranyéremmel díjazták. 1902-ben hazaköltözött Kiskunhalasra és kézimunkaműhelyt nyitott. Dékáni Árpáddal együtt ő alapozta meg a halasi csipke világhírét. Neki is köszönhető, hogy a halasi csipke óriási nemzetközi sikereket ért el. Az 1910-es és 1930-as évek jelentős sikereit tönkretették a világháborúk. Elete utolsó éveiben