Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: A VÁROSI MÉSZÁRSZÉK ÜZEMELTETÉSE KECSKEMÉTEN A XVI-XVII. SZÁZADBAN

menően a XVII. századból csupán egyetlen adatot idéz 1653-ból: „titkon való egy marha hus ki árulásáért..." szabtak ki büntetést az egyik körösi polgárra." Nem foglalkozik érdemben a mészárszékekkel sem Kiskunhalas, sem pedig Hódmezővásárhely újabb monográfiája.

3 Elgondolkodtató, hogy a hódoltság első szakaszában Kecskemétről készített defterek nem utalnak sem húsmérésre, sem pedig mészárszék működtetésére. Bár a többi mezővároshoz képest sokkal bővebb adatok álltak rendelkezésre a Kecskemét történetével foglalkozóknak, mégis csupán érintették ennek a regálénak a sorsát. Hornyik János két mondatban lényegében csak azt dokumentálta, hogy a városban létezett mészárszék, és azt a tanács működtette. Az újabb Kecskemét monográfia a különféle benefíciumok hódoltság alatti működtetésére nem tér ki, és csak a hódoltságot követő időszakból kapunk a város húsfogyasztásáról, illetve mészárszékéről egy rövid tájékoztatást.

4 Tekintettel a fentiekre és arra, hogy ebből a témakörből érdemi feldolgozások, ismertetések jószerivel csak a XVIII. századtól állnak rendelkezésünkre, mindenképpen hasznos és indokolt annak bemutatása, miként működtette egy jelentősebb mezőváros mészárszékét már a XVI-XVII. században, hogyan szolgálta ezzel a város lakosságának érdekeit, és milyen jövedelmet, bevételt jelentett évszázadokon át a magisztrátus számára. * A mezővárosok autonómiájának fejlődését, alakulását a kellő forrásanyag hiányában szinte lehetetlen folyamatában kellő alapossággal bemutatni. Kecskemét esetében is csak a XVI. századból maradtak biztos tájékozódást nyújtó adatok. A XIV-XV. századból mindössze néhány oklevél alapján tudjuk feleleveníteni a város történetének fontosabb epizódjait. Mivel 1458-ig gyakorlatilag királyi, illetve királynői birtok volt, az oppidum közössége a legfontosabb regálékat már ilyen minőségben megszerezte. Tekintettel arra, hogy a talán legfontosabb haszonélvezetet, a piac- és vásártartás jogát már a XIV. század végétől gyakorolta, aligha kétséges, hogy a kisebb horderejű regáléra, az önálló mészárszék tartására még királyi, illetve királynéi városként engedélyt kapott.

5 E térségen belül - miként erre már történt utalás - írott emlékeink szerint csak Pest, Buda, Ráckeve, illetve Vác területén voltak mészárszékek, de ezek jelentős részét törökök működtették. Érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a török defterek adatai szerint a frissen berendezkedő hatalom ilyen címen nem vetett ki Kecskemétre adót. Az 1546. évi defterekben egy, az 1559. éviben pedig két Mészáros családnév fellelhető ugyan a város lakosai között, de ezek nem feltétlenül bizonyítják egy mészárszék létét, még kevésbé annak folyamatos működését.

6 Ilyen műhelynek, üzemnek a tényleges működtetésére vonatkozó egyértelmű adatok csak 2 GALGÓCZY Károly, 1896. A terjedelmes monográfia csak a 25-35. oldalakon foglakozik a hódoltság korával. MAJLÁT Jolán, 1943. 102-103. o. A XVIII. századi állapotokat is mindössze néhány sorban rögzítette. 3 KOVÁCS István, 1984. és SZAKÁLY Ferenc, 2000. 4 HORNYIK János, 1861. II. k. 76. o.; KOCSIS Gyula, 2002. 1707-ben az adóösszeírásban nem található mészáros. 1757-ben viszont már 5, 1780-ban 2 és 1840-ben 8 mészáros fizetett adót. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2002/b. 424. o. 5 HORNYIK János, 1860.1. k. 169-175. o. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 2002/a. 106-107. o. 6 MÉSZÁROS László, 1979. 97. és 101. o.