Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁCS-KISKUN MEGYEI CIGÁNYSÁG INTEGRÁLÁSA A SZOCIALIZMUS KORAI IDŐSZAKÁBAN (1946-1965)

kaügyi szerveknek figyelni kellett arra, hogy a cigány munkavállalókat közvetítsék ki a munkahelyekre, ha ezzel a szociális hátrányokat csökkenteni lehet. Gondoskodnia kell a szakmunkástanulók képzéséről, és arról, hogy a cigány fiatalokat is bevonják ebbe a folyamatba. Ezért a vb tagjai felhívják a figyelmét minden politikai vezetőnek, valamint ipari és mezőgazdasági üzem vezetőjének arra, hogy tegyék lehetővé, hogy minden cigány családfenntartó férfi dolgozhasson, és gondoskodjanak munkásszállásról, ha az szükséges. A TSZ-ekben is lehetővé kell tenni, hogy a cigányok is lehessenek tagok, ennek érdekében átmeneti jelleggel cigány szakmunkás csoportok alakulhatnak az üzemen belül. A vállalatok vezetőinek és elnökeinek pedig csökkenteni kell a nem cigányokban a „helytelen nézetek" megszűnését, ami nem jelent mást, minthogy csökkenti kell az előítéleteket. Az ipari KTSZ-ek vezetői pedig tegyék lehetővé, hogy a szakmákat tudó cigányok bedolgozóként dolgozhassanak. Mindezek ellenőrzését a Munkaügyi Osztálynak kell nyomon követnie, és félévenként jelentést kell tenni a cigányok elhelyezkedési lehetőségeiről.

31 A műveltségi színvonal emelése érdekében be kell iskolázni minden tanköteles cigánygyereket. Átmenetileg túlkoros osztályokat is létre lehet hozni. Mélykúton, Kiskunmajsán, Jánoshalmán és Kecelen cigány napközi otthonok létesítését is engedélyezik. Azoknak a tanulóknak, akik kiváló képességekkel rendelkeznek, a községi tanácsok hozzanak létre „társadalmi tanulmányi ösztöndíjat" arra, hogy középiskolában folytathassák a tanulmányaikat. Mivel a megyei tanács szerint még mindig igen magas az analfabéták száma, ezért alapismereti tanfolyamokat kell szervezni számukra, a fiataloknak pedig öntevékeny művészeti csoportokat kell létrehozni.

32 Az életkörülményeket mindenképpen javítani kell a Megyei Tanács szerint. Ennek érdekében a cigánytelepeken élőknek a község belterületén, vagy a községgel összefüggő területen házhelyet kell biztosítani. Segíteni kell a házépítési munkát bontott anyag juttatásával is. Lakáskiutalásnál pedig az egyenlő bánásmódot kell érvényesíteni mind a magyarokkal, mind a cigányokkal szemben.

33 A KÖJÁL-nak és a Vöröskeresztnek továbbra is el kell végeznie a cigánytelepeken a fertőtlenítéseket, biztosítani kell a megfelelő minőségű ivóvizet. Valamennyi községnek el kell készítenie a cigánykérdés megoldására vonatkozó tervét, különös tekintettel a munkába állítás, a művelődés, a közegészségügy valamint a lakásviszonyok alakítását illetően.

34 A Megyei Tanács VB 1963 nyarán közölt beszámolójában a cigánykérdést, illetve a cigánytelepek felszámolását vette górcső alá.

35 A korábbi vb-ülésen elhangzottak alapján a megyei Munkaügyi Osztály felmérése szerint a cigányok körében a foglalkoztatottság nem változott jelentős mértékben. Még mindig kifejezetten magas azoknak a száma, akik alkalmi munkákból élnek és csak ebből a jövedelemből tartják el családjukat. Ezen okból kifolyólag a helyi tanácsoknak még ebben az évben felmérést kellett készíteni a munkaképes korú cigányságról férfiak-nők bontásban. Ez alapján lehet meghatározni, hogy hány százalékuk dolgozik folyamatosan, illetve BKMÖL XXIII. l/a VB. jkv. 1962. 18. k. 35. o. Uo. 37. o. Ez természetesen azt jelenti, hogy nem volt meg az egyenlő bánásmód, ezért kellett újra és újra felhívni a figyelmet a megkülönböztetések csökkentésére. Tudomásom szerint eddig ezt még senki sem kutatta, a községi tanácsok cigánypolitikájának elemzése további kutatásokat tesz szükségessé. BKMÖL XXIII. l/a. VB. jkv. 1963. 10. k. 54-59. o. Beszámoló a megye cigánylakosságának foglalkoztatottsága és a cigánytelepek megszüntetése tárgyában tett intézkedésekről.