Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁCS-KISKUN MEGYEI CIGÁNYSÁG INTEGRÁLÁSA A SZOCIALIZMUS KORAI IDŐSZAKÁBAN (1946-1965)

hány munkaképes korú cigány ember nem folytat rendszeres munkát, pedig erre lenne lehetősége. A tanácsi vezetők megítélése szerint mindenképpen a munkához való viszony alapján kell megoldani a cigány lakosság lakásproblémáját is. Ezek alapján, akik tartós munkaviszonnyal rendelkeznek, már letelepedett cigányoknak tekintendők. A megyei vezetők szerint kétirányú intézkedésre van szükség: egyrészt javítani kell a cigánytelepek egészségügyi körülményeit. Történtek már pozitív lépések ezen a téren, de sok tanácsnál még mindig nem veszi elég komolyan ezt az ügyet. Másrészt új lakások építésével és a telepek felszámolásával kell és lehet megoldani a problémát. Ebben még csak kezdeti lépések történtek a megyei tanács megítélése szerint. Rendeletekkel kell segíteni, hogy építési telkekhez jussanak a romák is, de szétszórtan a város vagy község területén. Ez nagyon fontos a megye szerint, hiszen ez teszi lehetővé a „társadalomba való gyorsabb beilleszkedést" is. Az elmúlt években elkészültek a felépítendő lakások tervei, a vezetékes víz és a villany is bevezetésre kerül az új lakásokba. Az Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálynak pedig fel kell mérnie, hogy településenként hány lakást kellene építeni, ezeknek ki kell jelölni a házhelyet, meg kell állapítani a telkek eszmei értékét, meg kell vizsgálni, hogy az adott család rendelkezik-e folyamatos munkaviszonnyal, és hogy mindezek alapján kik kaphatnak családi házat, illetve telket az építkezéshez. Lényeges, hogy a család mennyiben tud hozzájárulni az építéshez, és az illetékes vállalatok miben és mennyiben tudnak segíteni a házépítésben. Végül - a szocializmusra oly jellemző módon - bizottságot kell létrehozni járásonként és városonként, hogy gondolkodjanak a probléma megoldásáról. A megfelelő mennyiségű forrás megszerzéséről dr. Varga Jenőnek, a vb elnökének kell gondoskodnia. Az 1963-as év igen termékenynek bizonyult a megyei vb cigánysággal kapcsolatos munkájában.

36 Ekkor ugyanis kijelöltek egy nemzetiségi előadót, aki a megyében lévő összes nemzetiség problémáival fog foglalkozni. Nemcsak a cigánysággal, hanem a délszlávok és a németek ügyeivel is. A vb-titkár, Cseh László kiemelte, hogy bár szép ütemben épülnek a lakások, különösen a megyeszékhelyen és Kiskunfélegyházán, felül kellene vizsgálni az építési terveket, hiszen lehet, hogy ezek a lakások pár év múlva már nem lesznek megfelelők. Egy másik vb-tag, Farkas József szerint jól halad a cigánysággal kapcsolatos tervek végrehajtása, kivéve a kiskőrösi járást, ahol elmaradások tapasztalhatók. Az 1962-63-as évben 78 cigány végezte el az alapismereti tanfolyamot, de meglátása szerint ez még kevés, ezért fel kell térképezni azokat a gátló okokat, amik miatt a romák nem akarnak tanulni, hiszen a társadalmi felemelkedéshez mindenképpen az iskolai oktatáson keresztül vezet az út.

37 Kádasi László, a Művelődési Osztály vezetője rossz példákról is beszámolt, például Zsana településen fordult elő, hogy a már letelepedett cigányokat meglátogatta néhány, a rokonságba tartozó vándorcigány, „és már is visszament minden a régibe", vagyis a már letelepült cigányok újra vándorlásra adták a fejüket. Éppen ezért még mindig igen nagy az előítélet a magyarokban velük szemben. De az állami BKMÖL XXIII. I/a. VB. jkv. 1963. 21. k. Beszámoló a cigányság helyzetéről szóló 507/1962. sz. VB. határozat kulturális, egészségügyi és munkába állítási feladatainak végrehajtásáról. 10—23. o. Uo. 10-1 l.o.