Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁCS-KISKUN MEGYEI CIGÁNYSÁG INTEGRÁLÁSA A SZOCIALIZMUS KORAI IDŐSZAKÁBAN (1946-1965)

Varga Jenő elnökhelyettes arra a megállapításra jutott, hogy azonnali változások, javulások nem várhatók, és a végrehajtó bizottság anyagi lehetőségei is igen korlátozottak. Szükségesnek nevezte, hogy a Cigányszövetség fokozza propagandáját a cigányok munkába állását tekintve. A határozatban

25 kiemelték, hogy biztosítani kell a romák számára a munkalehetőséget, és a letelepedést. A járások is tárgyalják meg azt, hogyan lehet a cigányság helyzetén érdemben változtatni. De ehhez először a cigányok „lelki világában" kell változásokat elérni. Ki kell nevezni egy „telepmegbízottat", ez a személy fogja képviselni a hivatalos szerveket, ezért őt meg is kell hívni a vb üléseire. Ezen kívül a helyi tanácsoknak figyelniük kell arra, hogy vándoripari és MEH-gyüjtői igazolványokat csak olyanoknak adjanak, akik egészségügyi állapotuk miatt nem alkalmasak más munkára. A cigánytelepeket el kell látni kutakkal és toalettekkel. A földmunkákat maguk a romák végeznék, sőt ez kötelező is lenne számukra. Azoknak a családoknak viszont, akik állandó munkából tartják fenn magukat, házhelyeket kell biztosítani, és más kedvezményeket is kapjanak. Ezen kívül fontos lépés, hogy már a cigánytelepen sem lehetne engedélyek nélkül építkezéseket folytatni. A dögkutakat le kell zárni, és az állati fehérjéket meg kell semmisíteni az arra alkalmas berendezésekkel. A hagyományos cigány kézműves szakmákat támogatni kell, és meg kell engedni a cigányoknak, hogy KTSZekbe

26 tömörüljenek. Meg kell adni nekik az esélyt, hogy a Termelőszövetkezetekben dolgozhassanak, és ha beválnak, mint munkaerő, akkor egy év után rendes tag is lehessen bármelyik cigány ember. Ahol az analfabéták száma meghaladja az 5-öt, ott kötelező tanfolyamokat kell elrendelnie a Művelődésügyi Minisztériumnak.

27 Ugyanebben a témában hozott határozat az, hogy a 30 éven felülieknek önkéntes alapon alapismereti tanfolyam beindításáról gondoskodjanak.

28 A Művelődési Osztálynak fel kell mérnie, hol kell külön cigány osztályokat, napköziket szervezni. Az állami intézmények körében mozgalmat kell szervezni, hogy a kiselejtezendő ruhákat ne dobják ki, illetve semmisítsék meg, hanem jutassák el a cigánycsaládok részére. Négy évvel később, tehát 1962-ben újra napirenden volt a cigánykérdés a vb-tagok között.

29 A vb megállapította, hogy javulások történtek, de „a fejlődés üteme nem kielégítő". A megyei vezetés szerint a járási, városi és községi tanácsok nem is látják pontosan a politikai jelentőségét a cigányügynek, és nem hajtják végre az utasításokat. A vb ellenez mindenféle megkülönböztetést, és „törekszik a cigánykérdés végleges megoldására"?

0 Megállapítja a határozat, hogy még mindig sok az olyan üzem és vállalat, amelyek nem hajlandók alkalmazni a cigányokat. Itt természetesen megint felmerült a kérdés, hogy mennyire sikerült a kapitalizmusban meglévő diszkriminációt a szocialista társadalomnak csökkenteni? A válasz nyilvánvaló, sehogy vagy csak minimálisan. A szándék azonban megvolt, verbálisan legalábbis. A munBKMÖL XXIII. l/a. VB. jkv. 1959. 12. k. 19-22. o. KTSZ: Kisipari Termelő Szövetkezet. A kommunista rendszer és vezetése hitt abban, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben munkát lehet adni a romáknak, és ezzel a társadalmi felemelkedés útjára tudnak lépni a cigányok. Nagyon érdekes, hogy a megyei tanács egy felsőbb szervnek, a Művelődésügyi Minisztériumnak próbált meg előírni valamit. BKMÖL XXIII. l/a VB. jkv. 1959. 12. k. 21. o. Uo. 1962. 18. k. Cigányság helyzete. 33-39. o. Uo. 34. o.