Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: A DÉLPEST MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS KISKUNHALASON 1942-BEN

A nyertes halasi borokat meg lehetett kóstolni - ugyanis többek között Dietrich Fülöp, Sándor Balázs, Rácz Mátyás, özv. Szél Józsefné alkalmi korlátolt borkimérési engedélyt kaptak a kiskunhalasi református reálgimnázium épületében lévő kiállítás helyiségben - a rendezőség által kijelölt helyen, kizárólag saját termésű borokra, a következő feltételekkel: a) legfeljebb 1 dl-es poharakban álló vendégek részére, b) utcára nyílt edényben kimérhessen, c) zárt edényben kismértékben elárusíthassa. Az engedélyt a kecskeméti m. kir. pénzügyigazgatósági kirendeltség adta ki, továbbá a folyamodó italmérési illeték címén 2 P-t volt köteles befizetni Kiskunhalas megyei város adóhivatalának.

42 A kiállítás ünnepélyes megnyitása szeptember 6-án volt a református gimnázium épületében. A kiállítás megnyitásán számos megyei előkelőség, több országgyűlési képviselő és a szomszédos községek, városok vezetői is megjelentek. Dr. Kathona Mihály polgármester a város nevében köszöntötte a megjelenteket. „Ez a kiállítás mondotta többek között - a hitvallóknak, az erőseknek és a dolgozóknak a seregszemléje, míg a kishitűek és a kétkedők számára figyelmeztetés, egyben tanítás és parancs is. Annak a népnek, amely annyi megpróbáltatás után érte el a termelő munkának ilyen eredményét, nagy hivatása van Európában és méltó arra, hogy az Európáért küzdő testvéri nemzetek megbecsüljék, mert nélküle az új Európát nem lehet megalapozni"

42 Gróf Teleki Mihály megnyitó beszédében - többek között a bolsevik veszélyről, mint a civilizáció és a kereszténység örök ellenségéről beszélt, majd a következőket mondta: „az idei kiskunhalasi kiállítás újításokat is hozott. DélPestmegye a fajvédelmi gondolatnak is mindenkor mentsvára volt. A kiállítás fajvédelmi része bizonyítéka annak, hogy nemcsak hirdetjük a fajvédelmi gondolatot, hanem meg is valósítjuk."

44 Vitéz Endre László alispán beszédében a következőket mondta: „Ezelőtt néhány évvel a kormány elrendelte a közigazgatási tisztviselők számára a gyakorlati vizsga letételét. Úgy érzem, hogy a világháború és a zsidóság által előidézett megrázkódtatás után nekünk egy lépéssel tovább kell mennünk, a közigazgatási tisztviselőktől további szervezési tudást kell követelni. Ezért határozta el a vármegye közönsége, hogy a mostani nehéz idők ellenére, felkeressük a vármegye különböző részeit és ott akarjuk velük ezt a vizsgát letétetni. Ez a célja a megye különböző vidékein rendezett kiállításoknak [...]. Kalocsán a kiállítást a Duna áradása előzte meg. Ott is azon a helyen rendeztük meg a kiállítást, ahol az áradat a kisemberek legszükségesebb háztartási tárgyait, bútorait vitte el, ahol a rohanó ár a szántóföldek között pusztított. Ilyen előzmények ellenére tudott a város gyönyörű kiállítást produkálni. Kiskunfélegyházán ép ilyenek voltak az előzmények. Amikor a tavaszon itt, Kiskunhalason végigjártuk a határt és láttuk a város legértékesebb, 12 BKMÖL Kkh. R. V. 274/b. 637/1942. 13 Halasi Újság, 1942. szeptember 8. 2. o. A délpest megyei kiállítás felülmúlt minden várakozást. 14 Uo. - VÉGSŐ István-SIMKO Balázs: Zsidósors Kiskunhalason - Kisvárosi út a holokauszthoz. Budapest, 2007. 111. o.: ty

4 közismerten szélsőséges Endre László hatásának köszönhetően PestPilis-Solt-Kiskun vármegye területén elterjedt az antiszemitizmus, és sokszor keményebb formát öltött, mint az ország más területén. 1944-ig a gyűlölködés semmilyen fizikai tettlegességbe nem torkollott. Szellemi és érzelmi hatásokkal próbálták a békésnek mondható vármegyei népességet meggyőzni arról, hogy az addig velük békében és nyugalomban élő zsidó emberek tulajdonképpen az ellenségeik, akiket az országból el kell üldöznV