Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN

11 képviselőtársa indítványozta, hogy a Schuster Constantin-féle alapítványból tanítónőképző intézet létesüljön, mivel „a város érdeke ezt kívánja és népünk ezt kifejezetten akarja"

95 A tanítónőképző felállítása mellett szólt az az érv is, hogy özv. Kalmár Józsefné Fazekas Anna 1903-ban kelt végrendeletében 50 000 forintot, azaz 100 000 koronát hagyományozott egy Félegyházán felállítandó tanítónö-képezdére.

96 A jótékony adományairól ismert Kalmárné már korábban, 1890-ben is tett egy alapítványt egy szerzetesnők által vezetett kétosztályú katolikus elemi lányiskola számára.

97 A korábbi elképzelés, hogy az apácaiskola 1907 őszén megkezdheti működését, a közbejött akadályok (elhúzódó ügyintézés, hosszadalmas engedélyezési eljárások) miatt nem valósult meg, de a szerzetestársulat és a város már ez évben megkötötte az együttműködési szerződést. Ennek értelmében a város átengedte az Otemplom melletti iskolaépületet és a hozzákapcsolódó, korábban megvásárolt két telket a nővérek használatára oly célból, hogy ezen épületekben a tervbe vett négyosztályú elemi, négyosztályú polgári lányiskolák és a tanítónőképző intézet, valamint az internátus és a nővérek lakosztálya is helyet kapjanak. Kiskunfélegyháza városa kötelezte magát, hogy az említett épületeket mindaddig, míg azok a fent jelzett célra szolgálnak, fenntartja, gondozza és az esedékes évi javításokat azokban eszközli. Ugyancsak vállalta a város, hogy 1908. szeptember 1-jéig átalakítja, illetve felépíti a szükséges iskolaépületeket és az intézet, valamint az internátus első felszerelésének, továbbá fűtésének és világításának terhét viseli, továbbá az intézeti orvos és a háziszolga járandóságát fizeti. A szerződés értelmében a tanerők és tantermek szaporításának és felszerelésének költségei a várost terhelték. A már működő községi polgári lányiskola - melynek katolikus jellegét és az intézetbe való becsatolását a közgyűlés kimondta - összes tanerői címük és akkori fizetésük megtartása mellett, amely továbbra is a várost terhelte, változatlanul megmaradtak. Ha azonban azok közül megszűnik valaki működni, helyébe a szerzetesrend állíthatott megfelelő tanerőt. A szerzetesrend kötelezte magát, hogy a négy elemi, a négy polgári és a tanítónőképző osztályait a szükséges képesített tanerőkkel ellátja és a növendékeket vallásos és hazafias nevelésben részesíti. A szerződés kimondta, hogy az intézet összes osztályaira nézve a tandíjat a város állapítja meg, a befolyt tandíjak pedig a fenntartó várost illetik meg. Az internátus jövedelme azonban a nővéreké volt.

98 A város 1908 őszére gondoskodott az épület elkészítéséről, Vas József mérnök tervei alapján kibővítették az Ó-templom melletti iskolát a Petőfi utcai épületszárnynyal.

99 Felavatására és az iskola megnyitására 1908 szeptemberében került sor. Az intézmény az alapító püspök után felvette a Constantinum nevet. A nővérek Félegyházára érkezésével új fejezet nyílt a helyi lányoktatás történetében. Az első évben csak a négyosztályú elemi iskolában tanítottak nővérek, majd az 1909/10-es tanévben megnyílt a tanítónőképző első és második osztálya is. A községi polgári leányiskola szintén a Constantinum kiegészítő részét képezte, tantestülete azonban kezdetben a régi, világi tanárnőkből állt. A változást eleinte csak anyBKMÖLV. 174/b. II. 513/890.; 490/ki 1906. BKMÖL V. 175/b. I. 2587/1909. Uo., I. 1456/889.; BKMÖL V. 171/a. 1890. november 28., 247. határozat, 1891. május 15., 47. határozat. BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. Az 1907-es szerződés. BKMÖL V. 171/a. 1907. szeptember L, 104. határozat; BKMÖL V. 174/b. II. 513/890.