Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KEMÉNYNÉ PINTÉR ILONA: LEVELEK AMERIKÁBÓL (FORRÁSKÖZLÉS)

KEMÉNYNÉ PINTÉR ILONA LEVELEK AMERIKÁBÓL (FORRÁSKÖZLÉS) Nagy András feleségével és két fiával a falusi szegények életét élte Szabadszálláson a XIX. század végén. A szülők mindketten Szabadszálláson születtek, Nagy András 1870-ben, felesége, Czigány Borbála 1873-ban. 1893-ban kötöttek házasságot. Két gyermekük született: Béla 1894-ben, Kálmán 1899-ben. Nagy András nem egészen paraszt ősei útját járta. Mesterséget tanult, bognár lett - amivel azért nem került nagyon messze a földtől. A házassági anyakönyvbe beírt foglalkozása iparos, de a bognárság mellett feltehetőleg földműveléssel is foglalkozott, hasonlóan az alföldi falusi iparosok többségéhez. Erre adat nincs, de feltételezhető annak alapján, hogy évekkel később, amikor gyári munkásként dolgozott, földet akart venni. Ha nem kötődött volna a földhöz, és nem értett volna a műveléséhez, biztosan nem lettek volna ilyen tervei. A századfordulón a szülők harmincéves koruk körül voltak, a nagyobbik gyerekük sem volt még tízéves. Vagyonuk nem volt, és reményük sem arra, hogy lesz. 1913-ra mégis emeletes házban laktak, amelynek földszintjén trafikot nyitottak. Ezenkívül volt még nyolc házhelyük, az egyiken épülőfélben volt egy ötlakásos bérház. Igazi sikertörténet, annyi szépséghibával, hogy a sorsuk nem Szabadszálláson, hanem Pennsylvania államban, South Bethlehemben fordult jobbra, ahová a családfő és felesége az 1900-as évek elején kivándorolt. így tagjai lettek annak az egymilliókétszázezres csoportnak, amely 1871-1913 között azért hagyta el Magyarországot, hogy az Egyesült Államokban keresse a boldogulását. A magyar bevándorlásnak ez a négy évtizede három részre tagolódik. Az első az 1880-as évekig az előkészítő, a második a századfordulóig a megalapozó, a harmadik a századfordulótól 1914-ig a tömeges bevándorlási szakasz. (A negyedik, az ún. elcsendesülő szakasz az első világháború miatt kimaradt a folyamatból.)

1 Nagy András kivándorlása a harmadik, tömeges szakaszban, 1904 körül történt.

2 A Magyarországról az Egyesült Államokba bevándoroltak túlnyomó többsége az agrárnépesség csoportjából került ki, hozzájuk képest jóval kevesebben voltak az egyéb foglalkozásúak. 1900-1913 között a magyar anyanyelvűek csoportjában 272 gépészmérnököt, 257 zenészt, 207 tanárt és tanítót, 175 papot és 26 785 szakmunkást regisztráltak a bevándorlási hatóságok. A szakmunkások között a legnagyobb létszámmal az ácsok (3526), a férfi és nöi szabók (3511), a kovácsok (2523) a lakatosok (1860) és a kőművesek (1088) voltak képviselve.

3 Mint az alább közölt leve' PUSKÁS Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Budapest, 1982. 6364. o. 2 A községi levéltár anyagában nincs adat a kivándorlás idejéről - a századforduló körüli évekből alig maradtak meg iratok. Azt, hogy a kivándorlás 1904 körül történt, Nagy András 1907. januárban írott levele alapján feltételezzük, amelyben két éves amerikai tartózkodást említ. 2 PUSKÁS Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Budapest, 1982. 79. o.