Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN

A rendezett tanácsú városok rendelkeztek mindazokkal a jogokkal, amelyeket a községek számára biztosított a törvény, és ezekhez járult még néhány további lehetőség, amelyek lélekszámuk, gazdasági, kulturális stb. hatásuk révén indokolt volt: a) kezelték a helyi igények szerint a piaci, mezei, hegyi, vásári, építészeti és közegészségügyi rendőrséget, b) gyakorolták jogaikat az árva- és gyámhatóságot, a községi árvák és gondnokság alatt állók mindazon ügyeiben, melyek a rendes bíróság illetékességébe nem tartoztak, c) a törvény és a szabályrendeletek értelmében eljártak az ipari, valamint a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben. A közigazgatás jogi kereteinek kialakítása a kor követelményeinek megfelelően megtörtént, ugyanakkor a magyar közigazgatás területi beosztásában rendkívül sok adósság halmozódott fel. Mivel 1870-ben az országgyűlés úgy döntött, hogy az állami közigazgatás költségeit a következő költségvetési évben a törvényhatóságok saját házipénztáraikból fedezzék, a közteherviselésbe bevont egykori kiváltságos rendeknek és méltóságoknak is sürgős érdeke lett a felhalmozódott teendők és aránytalanságok orvoslása. ,JVéhány megye szinte óriási területtel rendelkezett a többihez képest, pl. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területe 188,87 négyzetmérföld volt, lakosainak száma meghaladta a 775 000-t, Bács-Bodrog területe 178,73 négyzetmérföldet tett ki, és több mint 576 000 lakosa volt. Az említett megyék egyes járásai csaknem nagyobbak voltak, mint Esztergom, Túróc vagy Ugocsa vármegyék egész területe"

5 Vármegyei közigazgatási és területi változások Az Októberi Diploma értelmében 1860. december 27-én megszűnt a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság különállása, és annak területét ismét egyesítették Magyarországgal.

6 Felszámolták a volt megyefőnöki és a Bach-korszakban kialakított szolgabírói hivatalokat, 1861. március elején megválasztották Bács-Bodrog vármegye tisztviselőit,

7 visszaállították területi egységét és a korábbi járási beosztást. A megyei közigazgatás székhelye Zomborban volt, a kiegyezést követően ide hívták össze a megye alakuló közgyűlését 1867. június 4-ére.

8 A közgyűlés többek között kimondta, hogy a képviselői állást a megyei tisztviselői állással összeférhetetlennek tartja. A főispán javaslatára a polgári, bűnfenyítői és árvaügyi személyzetnél a tisztviselők létszámának emelését határozták el. A törvényszéki ülnöki és a többi tisztviselői állások betöltésével a tisztújítás június 5-én fejeződött be. A járási 5 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1999. 21. o. 6 BAK Borbála, 1997. 119. o. 7 Arhiv Vojvodine Novi Sad - Vajdasági Levéltár Újvidék (a továbbiakban VL), Fond 421. BácsBodrog vármegye - Zombor iratai 1861-1918. 3. Főispáni iratok, 40/1861 és 57/1861. A Központi Bizottmány első ülését 1861. márc. 4-6-án tartotta. A megyei kerületi hatóság Zomborban márc. 13án, Újvidéken márc. 20-án szűnt meg; a járási hivatalok (Apatin, Baja, Kula, Ó-Becse, Palánka, Szabadka, Újvidék, Zenta, Zombor) pedig 1861. márc. 10 és 22-e között. Ez a megyei bizottmány 1861. okt. 6-án feloszlatta önmagát, és a tisztikar is feloszlott. VL F. 421. 3. 89/1861. 8 GROSSCHMID Gábor, 1896. 633. o. (Megyei jegyzőkönyv 1867.)