Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN
tisztviselők beosztása és elhelyezése céljából egy szervező választmány intézkedett, és az alispán 1867. június 8-án már a főispán által kinevezett rendes és tiszteletbeli tisztviselők névsorát is bejelentette. 9 A megyei gyűlések tanácskozási rendjéről szabályzatot alkottak, 1869-ben az úrbéri ügyek rendezésére egy újabb (úrbéri) alispáni állást szerveztek. A megye törvényhatóságának lényeges intézkedése volt még a megyei utak osztályozása és javítása, a folyók szabályozása, a töltések emelése, a Ferenc-csatornának Bezdántól Bajáig való meghosszabbítása, a népszámlálás eszközlése, az adóhátralékok beszedése, a közbiztonság megvédése. 1870-ben határozták el a szeged-újvidéki útvonal építését, és többek között az 1870. júniusi közgyűlésen tárgyalták Baja város kérelmét is, amellyel magát a királyi városok sorába szerette volna emeltetni, és pártolólag terjesztették a belügyminiszter elé. Ugyanebben az évben iktatta az országgyűlés törvénybe a megyét átszelő Ferenc-csatorna államkincstári átruházását és az alföldfiumei vasút kiépítésére vonatkozó intézkedéseket. 10 Az alkotmányosság helyreálltával a vármegye régi jogaiba való visszahelyezése utáni új tisztikar a helyi közigazgatást szabályozó köztörvényhatósági törvény" életbelépéséig fennállt. E törvény értelmében Újvidék, Szabadka és Zombor szabad királyi városok is törvényhatósági joggal felruházott városok lettek, Baja pedig 1873-ban. 12 Az 1867. évi júniusi közgyűlés a vármegye községeit öt járásra különítette el: Alsó-, Felső-, Közép-, Telecskai és Tisza járásokra. 13 A vármegye közigazgatásának megjavítása érdekében járási beosztását átalakították, így 1873-ban 11 járása lett. 14 A határőrvidékek polgárosítása 1873-ban 15 történt meg, a volt titeli zászlóalj (csajkások kerülete), a mostani titeli és zsablyai szolgabírói járások Bács-Bodrog vármegyébe kerültek, így 1881-ben 13-ra nőtt a járások száma. 16 A szolgabírói járások 17 területének megállapítását a törvény még 1883-ban is a megyékre bízta 18 , bár tartalmazta azt is, hogy azok területét és székhelyét a járásbíróságok területével és székhelyével lehetőleg megegyezően állapítsák meg. 19 Ez így is maradt, bár az 9 DUDÁS Gyula, 1896. 1. kötet, 634. o. A névsor: az 1867. évi megyei jegyzőkönyv, 29. sz. alatt. 10 Uo., 635-638. o. (Megyei jegyzőkönyv, 1870.). 11 1870: XLII.tc. 12 1873: XI. tc. 13 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 196. o. (1863. évi közigazgatási beosztás); DUDÁS Gyula, 1896. I. kötet 634. o. 14 Uo. 197. o. 1. Szántovai járás, 2. Almási, 3. Apatini, 4. Sziváci, 5. Bácsi, 6. Palánkai, 7. Kulpini, 8. Topolyai, 9. Kulai, 10. Zentai, 11. Ó-Becsei. 15 1873: XXVII. tc. 7. §. 16 VL F. 421. Bács-Bodrog vármegye iratai 1861-1918. 20. kötet. (Az 1884. május 27-ei jegyzőkönyvben hivatkozás van a 239/1881 számú határozattal elfogadott közigazgatási beosztásra.) 17 A szolgabíróknak a polgári korban is a községek működésének irányítása, ellenőrzése volt a feladatuk. 18 1883: XV. tc. 16. §. 19 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL), IV. 410. A Bács-Bodrog vármegyei és községi szabályrendeletek levéltári gyűjteménye (a továbbiakban: IV. 410), 1. d. 29/a. Bács-Bodrogh vármegye szabályrendeletei, fontosabb közgyűlési határozatai és alispáni rendeletei. I. kötet. Zombor, 1888. 45-53. o. {Szervezési szabályrendelet. I. rész. A megye területének szolgabírói járások beosztásáról és a szolgabírói székhelyeknek meghatározásáról. II. rész. A megye tiszti-, segéd-, kezelő és szolgaszemélyzetének létszámáról és egyéb járulékairól. Kelt Zomborban, 1883. május hó 11-én megtartott közgyűlésen 275. szám /közgy. 1883. Jegyzetté és kiadta Karácson Gyula főjegyző. Jóváhagyta a belügyminiszter 1883. május 28-án 29195 sz. intézvényével.)
