Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN

A közigazgatás gyakorlatilag minden állampolgárt érintett, ezért ennek a területnek a reformja a kiegyezés után a figyelem középpontjába került. A közvélemény és az országgyűlés elé több terv is került. Az egyik, megreformált formában a feudális vármegyét szerette volna megmenteni, mely szerint hosszú időre a régi vármegyei nemesi családok szűk köre sajátította volna ki a közélet minden fontosabb területét a maga számára. Ebben az esetben a városok és a falvak lakosai, a létszámában gyorsan növekvő polgárság, az árutermelő parasztság és a mind jelentősebbé váló értelmiség a közélet különféle területein továbbra is jelentéktelen szerephez juthatott volna. A másik csoport a polgári állam, a polgári közigazgatás igényeit, követelményeit tartotta szem előtt, figyelembe véve bizonyos keretek között a történelmi előzményeket is. A köztörvényhatósági törvény (1870. évi XLII. tc.) értelmében a törvényhatóság nemcsak gyakorolta az önkormányzatot, hanem közvetítette az állami közigazgatást is. A politikai jogokat is gyakorolhatták, amely azt jelentette, hogy közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglakozhattak, javaslataikat ezekkel kapcsolatban az országgyűlésnek is felterjeszthették. Saját belügyeikben az önkormányzatok önállóan intézkedhettek, szabályrendeleteket alkothattak, tisztviselőiket maguk választották, önálló költségvetésük volt, és a kormánnyal közvetlenül érintkezhettek. Feladatuk volt a törvények, rendeletek végrehajtása, de ha a rendelet a helyi viszonyokba ütközött, vagy azt célszerűtlennek tartották, a végrehajtás előtt felirattal fordulhattak vele szemben a kormányhoz. A községek jogi helyzetét meghatározó törvény

4 háromféle települést különböztetett meg: - rendezett tanácsú városokat, amelyek a korábbi mezővárosoknak, vagy rendezett tanácsú községeknek feleltek meg; - nagyközségeket, melyek között ugyancsak lehettek korábbi mezővárosok vagy nagyobb falvak, amelyeknek rendezett tanácsuk ugyan nincs, de a törvény által rájuk ruházott feladatokat képesek saját erejükből ellátni; - kisközségeket, amelyek szűkös anyagi viszonyaik miatt teendőiket saját erejükből ellátni nem képesek, és ezért más községekkel kell összefogniuk. A község jogköre: a) saját belügyeiben határoz, és szabályrendeleteket alkot, b) határozatait és szabályrendeleteit saját választott elöljárói és közegei révén hajtja végre, c) rendelkezik a község vagyona felett, d) községi adót vet ki és hajt be, e) gondoskodik a tisztán községi utakról, f) gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről, g) kezeli a tűz- és közrendőrséget és a szegényügyet, h) gyakorolja mindazon jogokat, és teljesíti mindazon kötelességeket, melyek a községeket a törvény szerint illetik. 4 1871: XVIII. tc.