Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN

APRÓ ERZSÉBET A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN A polgári közigazgatás átalakulásának rövid bemutatására vállalkoztam Bács-Bodrog vármegye és a területén lévő törvényhatósági joggal felruházott városok - a volt szabad királyi városok: Zombor, Újvidék és Szabadka - valamint Baja és a két rendezett tanácsú város, Zenta és Magyarkanizsa esetében. A dualizmus korai időszakában a helyhatósági önkonnányzatot megváltoztató törvények nyomán megváltozott a vármegye és a városok szervezete, ezért megfigyelésemet a szervezési szabályrendeletek megalkotására, módosításaira, az egyes közigazgatási ágak szervezésére, a vezető tisztségviselők személyének változásaira fordítottam. A vármegye és a megyeszékhely ismertetése valamivel részletesebb a többinél. Országos előzmények Az 1867-es kiegyezés polgári államot hozott létre Magyarországon, és ehhez az államszervezethez kellett hozzáigazítani a dualizmus első évtizedeiben hozott közigazgatási törvényekkel a helyi igazgatás rendszerét, a kormánypolitikának alárendelten, úgy, hogy a végbevitt polgári átalakulás következtében fennmaradó nagybirtokrendszer befolyása is megmaradjon és a helyi viszonyoktól függően a tőkeerős polgárság és a gazdaparasztság is érvényesíthesse befolyását. Az egyensúly fenntartását szolgálta a virilizmus rendszere, amely a választás mellőzésével a legvagyonosabb elemekből állította össze évről évre a képviselőtestületek, illetve a törvényhatósági bizottságok létszámának felét, s ezzel egy viszonylag zártkörű csoportra bízta a polgári jogok érvényesítését.

1 Az új államszervezet egyik legelső, a közigazgatás átszervezésére irányuló döntése a bírói hatalom szabályozása volt, amelyet az 1869. évi IV. törvénycikk rögzített. Bár nem tett mindenben eleget az egykori polgári-liberális elvárásoknak, mégis a törvény végrehajtása jelentős mértékben emelte a bírói munka színvonalát, és kialakult a modern polgári jogállam egyik legfontosabb feltétele. A törvény értelmében szétvált a jogszolgáltatás és a közigazgatás minden szinten.

2 Ettől kezdve az ítélőbírákat az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével a király nevezte ki. Törvény szabályozta, megfelelő képesítéshez és kellő gyakorlathoz kötötte a jogszolgáltatásban való részvétel feltételeit. Az alsó és középszintű közigazgatás végleg mentesült ezeken a szinteken a jogszolgáltatás terheitől, a polgári viszonyoknak megfelelőbb, színvonalasabb és szakszerűbb munkát végezhetett.

3 1 TÓVÁRI Judit, 1987. 277-278. o. 2 Magyar Törvénytár. Corpus Juris Hungarici 1000-1902. 1869: IV. tc. 1. §. Az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól elkülönítését mondja ki. 3 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1999. 17-28. o.