Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

zsidók, akiknek a zsidótörvény idejében semmiféle joguk nem volt a helyi piacokon vásárolni, mégis szép keresethez jutottak. Remélték, hogy a levél hamar meghallga­tásra és elintézésre kerül, s ez, úgy tűnik, nem is váratott sokáig magára. A kecskeméti zsidó kereskedők ellen irányuló újabb intézkedést 1940. október 22-én Dr. Endre László Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja hozta meg, ebben elrendelte, hogy a zsidó virág- és kegyszerárusok keresztény temetők mellett és azok környékén ne árusíthassanak. 186 E zsidóellenes intézkedések hatására 1943. végére Kecskeméten egy zsidó (Fischer Béla) exportőr maradt. 187 A zsidó kereskedők elleni „végső döfésként" a Kecskeméti Közlönyben 1943. december 4-én megjelent a Baross Szövetség felhívása, hogy a lakosság karácsonyra csak keresztény üzletben vásároljon. 188 Eddig ilyen felhívást csak a Hajnalodik ha­sábjain láthattunk. A zsidók arányszámát az iparban és a kereskedelemben ismerjük, de az ipar és a kereskedelem egyes területein elfoglalt számukról nagyon kevés információ áll a rendelkezésünkre. Egy 1940. június 12-én kelt irat szerint Kecskeméten 21 szikvíz­készítő közül négy esett az 1939. évi IV. tc. hatálya alá. 189 Egy évszám nélküli irat 77 zsidó iparost sorolt fel. 190 Mivel az iraton nem szerepelt évszám, így egyértelmű­en nem lehet meghatározni, hogy mikor készült, és melyik időszakra vonatkozik. Annyi bizonyos, hogy tartalmazta a zsidó iparosok foglalkozását, ennek alapján megállapítható volt, hogy minden bizonnyal 1942 után készült, ugyanis csak két szikvízkészítő volt feltüntetve rajta. 191 Az 1942. január 9-ei állapotok szerint ugyanis 18 szikvízkészítő iparos közül még három volt zsidó. 192 1943-ban egy zsidó tejipa­rosnak volt iparjogosítványa. 193 A malmokról és darálókról készült kimutatásban vi­szont senki nem volt zsidó származású. 194 A magánszemélyeken kívül az ipari vállalatok is igényeltek „nem zsidónak te­kintendő" tanúsítványokat. A tanúsítványra azért volt szükség, hogy a cég jobb elbí­rálás alá kerüljön és később tovább tudjon fejlődni, terjeszkedni. 1939. február 15-én az Első Kecskeméti Konzervgyár is tanúsítványt igényelt azért, hogy „ezen igazolás részünkre a paradicsom prämium kiutalása végett a Földmüvelésügyi Minisztérium­hoz mutatandó èe". 191 A cég igazgatója, Lebovits Sándor, mint már fentebb említet­tük, zsidó származású volt. 196 Annak ellenére is ő maradt a vezető, hogy a Weiss­Manfréd cég 1939 februárjára kivonult az Első Kecskeméti Konzen'gyár Rt. érde­keltségéből és a részvénypaketteket a Kereskedelmi Bank vette át. 1)7 1939. október 186 BKMÖL IV. 1910/c. 34 631/1940. 187 BKMÖL IV, 1910/c. 28 549/1943. Kecskeméten lakó exportőrök név- és címjegyzéke. A összesítés 1943. szeptember 21-ei dátummal készült. 18 exportőrt sorol fel, magánszemélyeket és vállalatokat vegyesen. 188 Kecskeméti Közlöny, 1943. december 4. 9. p. 189 BKMÖL IV. 1910/c. 16 619/1940. 190 BKMÖL IV. 1928/a. Kimutatások a zsidókról 2. 191 Az alacsony számhoz hozzájárult az is, hogy Krizsák György kérte: Agasegyházán szikvízkészítő ipart működtethessen. Kivételes méltányossággal, és csak úgy kaphatta meg az engedélyt, hogy ha Csépi János lemond iparáról, és Kecskemét belterületére az üzemet nem hozza át. BKMÖL IV. 1910/c. 13 286/1942. 192 BKMÖL IV. 1916. 563/1942. 193 Uo. 557/1943. 194 1941. augusztus 19. BKMÖL IV. 1910/c. 22 191/1941. 195 BKMÖL IV. 1916. 1609/1940. 196 Lásd a 129. sz. lábjegyzetet! 197 Kecskeméti Ellenőr, 1939. február 21. 1. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom