Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)
TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT
zsidók, akiknek a zsidótörvény idejében semmiféle joguk nem volt a helyi piacokon vásárolni, mégis szép keresethez jutottak. Remélték, hogy a levél hamar meghallgatásra és elintézésre kerül, s ez, úgy tűnik, nem is váratott sokáig magára. A kecskeméti zsidó kereskedők ellen irányuló újabb intézkedést 1940. október 22-én Dr. Endre László Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja hozta meg, ebben elrendelte, hogy a zsidó virág- és kegyszerárusok keresztény temetők mellett és azok környékén ne árusíthassanak. 186 E zsidóellenes intézkedések hatására 1943. végére Kecskeméten egy zsidó (Fischer Béla) exportőr maradt. 187 A zsidó kereskedők elleni „végső döfésként" a Kecskeméti Közlönyben 1943. december 4-én megjelent a Baross Szövetség felhívása, hogy a lakosság karácsonyra csak keresztény üzletben vásároljon. 188 Eddig ilyen felhívást csak a Hajnalodik hasábjain láthattunk. A zsidók arányszámát az iparban és a kereskedelemben ismerjük, de az ipar és a kereskedelem egyes területein elfoglalt számukról nagyon kevés információ áll a rendelkezésünkre. Egy 1940. június 12-én kelt irat szerint Kecskeméten 21 szikvízkészítő közül négy esett az 1939. évi IV. tc. hatálya alá. 189 Egy évszám nélküli irat 77 zsidó iparost sorolt fel. 190 Mivel az iraton nem szerepelt évszám, így egyértelműen nem lehet meghatározni, hogy mikor készült, és melyik időszakra vonatkozik. Annyi bizonyos, hogy tartalmazta a zsidó iparosok foglalkozását, ennek alapján megállapítható volt, hogy minden bizonnyal 1942 után készült, ugyanis csak két szikvízkészítő volt feltüntetve rajta. 191 Az 1942. január 9-ei állapotok szerint ugyanis 18 szikvízkészítő iparos közül még három volt zsidó. 192 1943-ban egy zsidó tejiparosnak volt iparjogosítványa. 193 A malmokról és darálókról készült kimutatásban viszont senki nem volt zsidó származású. 194 A magánszemélyeken kívül az ipari vállalatok is igényeltek „nem zsidónak tekintendő" tanúsítványokat. A tanúsítványra azért volt szükség, hogy a cég jobb elbírálás alá kerüljön és később tovább tudjon fejlődni, terjeszkedni. 1939. február 15-én az Első Kecskeméti Konzervgyár is tanúsítványt igényelt azért, hogy „ezen igazolás részünkre a paradicsom prämium kiutalása végett a Földmüvelésügyi Minisztériumhoz mutatandó èe". 191 A cég igazgatója, Lebovits Sándor, mint már fentebb említettük, zsidó származású volt. 196 Annak ellenére is ő maradt a vezető, hogy a WeissManfréd cég 1939 februárjára kivonult az Első Kecskeméti Konzen'gyár Rt. érdekeltségéből és a részvénypaketteket a Kereskedelmi Bank vette át. 1)7 1939. október 186 BKMÖL IV. 1910/c. 34 631/1940. 187 BKMÖL IV, 1910/c. 28 549/1943. Kecskeméten lakó exportőrök név- és címjegyzéke. A összesítés 1943. szeptember 21-ei dátummal készült. 18 exportőrt sorol fel, magánszemélyeket és vállalatokat vegyesen. 188 Kecskeméti Közlöny, 1943. december 4. 9. p. 189 BKMÖL IV. 1910/c. 16 619/1940. 190 BKMÖL IV. 1928/a. Kimutatások a zsidókról 2. 191 Az alacsony számhoz hozzájárult az is, hogy Krizsák György kérte: Agasegyházán szikvízkészítő ipart működtethessen. Kivételes méltányossággal, és csak úgy kaphatta meg az engedélyt, hogy ha Csépi János lemond iparáról, és Kecskemét belterületére az üzemet nem hozza át. BKMÖL IV. 1910/c. 13 286/1942. 192 BKMÖL IV. 1916. 563/1942. 193 Uo. 557/1943. 194 1941. augusztus 19. BKMÖL IV. 1910/c. 22 191/1941. 195 BKMÖL IV. 1916. 1609/1940. 196 Lásd a 129. sz. lábjegyzetet! 197 Kecskeméti Ellenőr, 1939. február 21. 1. p.
