Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

14-től a vállalat életében annyi változás történt, hogy a mustsűrítő és a bort fagyasz­tó üzem vezetője nem az igazgató, hanem Zacher Zoltán evangélikus vallású, kecs­keméti lakosú üzemmérnök lett. 198 Lebovits munkájával egyébként elégedett volt a lakosság. A vállalat élén eltöl­tött 25. év tiszteletére ünnepséget szerveztek az igazgatónak. 199 Az elégedettségre minden okuk megvolt, ugyanis a gyár 1940. folyamán fióktelepet létesített Szege­den, amelyet maga az igazgató állított üzembe. 200 Az ő elgondolásai alapján szervez­ték meg az új gyár egyes üzemeit, raktárait és gépházait is. 201 1941 júliusára a sze­gedi részleg is felfutott, ekkor kecskeméti szakmunkásokat és vezetőket vitt a fiók­részlegbe az igazgató.­" 02 Lebovits még az 1943-as évben is igazgató volt, holott a legtöbb cég éléről addigra már rég eltávolították a zsidókat. 203 Ahhoz, hogy továbbra is az igazgató székben maradhatott, a leírtakon kívül valószínűleg hozzájárult az is, hogy a konzervgyár központja Budapesten volt, és az igazgató irányítása alatt a cég megduplázta alaptőkéjét. 204 1940. augusztus 8-tól a Kecskeméti Mintapincészet és Kereskedelmi Kft. is ta­núsítványt igényelt, melyhez minden szükséges intézkedést megtett. 205 ,,[A vállalat] egy zsidó törzsbetétes tagja kilépett és helyette keresztény lépett be, miáltal mindkét törzsbetétes tagunk keresztény lett. A volt zsidó egyedüli ügyvezető mellé két keresz­ténynek is adtunk ügyvezetői felhatalmazást, mi által az ügyvezetők többsége is ke­resztény lett.'''' Az elkövetkező években a kecskeméti cégek sorra jelentkeztek tanúsítványo­kért. 1941-ben a Kecskeméti Leszámító és Pénzváltó Bank Rt. (az ügyvezető igaz­gató a zsidó Daróczi Dezső maradt) és a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület is megkapta az igényelt tanúsítványt. 206 A Kecskeméti Forgalmi Rt. 1940. május 18-án azonkívül, hogy tanúsítvány megszerzését kérvényezte, nehezményezte, hogy a céget zsidónak minősítették: „A Kecskeméti Forgalmi Rt-nál a vezetők létszáma négy. Egy igazgató. Egy üzletvezető, egy elnök és egy alelnök. Ezek közül kettő zsidó, kettő nem zsidó. Az igazgatósági tagok száma a kecskeméti királyi törvényszék által kiadott és az iratokhoz csatolt hi­vatalos bizonyítvány tanúsága szerint öt. Ezek közül kettő zsidó, három pedig nem zsidó. A felügyelő bizottság tagjainak száma három, ezek közül egy zsidó, kettő nem zsidó. [...] a Kecskeméten székelő és működőRt-ot ténylegesen irányítja és vezeti az állandóan Kecskeméten lakó Kecskeméti Sándor igazgató, aki pedig zsidó s akinek n BKMÖL IV. 1916. 1609/1940. Borfagyasztásra azért volt szükség, hogy a bor fokát szabályozni tudják. Ugyanis, hogyha lefagyasztották a bort, akkor abból a vizet ki tudták vonni, mivel az megfagyott, így a bor foka maga­sabb lett. Hogyha ezen változtatni akartak, akkor csak hozzá kellett adni egy kis vizet. >9 Kecskeméti Ellenőr, 1940. január 15. 5. p. )0 PÉTERNÉ FEHÉR Mária, 1996. 38. 11 Kecskeméti Ellenőr, 1940. július 19. 3. p. 12 Uo. 1941. július 10. 3. p. 13 Kecskemét név- és címtára 1943-44. [ 1943-19447J 149. Az igazgatósági tagoknál már 1939-ben új nevekkel találkozhatunk: Apponyi György, Dr. Keblovszky Lajos. Egyedül Dr. Halasy Tibor maradt, akit 1943-ra szintén leváltottak. Pénzügyi kompasz 1939-1940., 1939. IV. k. 166. 14 1938-ban az alaptőke 250 000 pengő, 1943-ra viszont már 500 000 pengő volt. Állóeszközeinek érté­ke 4,7 millió pengőre rúgott. A foglalkoztatott dolgozók száma 1800-2000 fő volt. Pénzügyi kom­pasz 1936-1944., továbbá PÉTERNÉ FEHÉR Mária, 1996. 38. alapján. 15 BKMÖL IV. 1910/c. 32 908/1940. 16 Uo. 4005/1941.; uo. 18 471/1941.

Next

/
Oldalképek
Tartalom