Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)
TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT
szólt: „e század ötödik tizede kezdetén egy külön, és az első Cassinónál tágasb, nevezetesen a köz Izrealitákat is készen befogadó körű Polgári Casinó alakult" Ebben az évben már 96 főt számlált a tagság. 24 A helyi zsidóság vagyoni gyarapodása folyamatos volt. A XVIII. század végén, de főként a XIX. század elején a város pénzhiánnyal küszködött, így kénytelen volt az egyházi intézményeken kívül magánszemélyektől is kölcsönt felvenni, többek között a zsidóktól is. 25 1844-ben négyosztályos zsidó népiskola nyílt, négy tanítóval, amelyet 1877ben átadtak a városnak, és ettől kezdve a hitközség csak a hitoktatást látta el. 26 1787 és 1848 között a kecskeméti zsidóság száma megtízszereződött." 7 1787ben még csak 81 föt, majd 1848-ban már 808 főt számlált a korabeli összeírás." Kecskeméten a zsidók 1858-tól szőlő- és termőföldet is vásárolhattak. 29 A helyi zsidó kereskedők folyamatosan építették ki kapcsolataikat a külföldi vásárlókkal, ebből minden bizonnyal a város is jól profitált. A baromfi- és gyümölcskereskedők igen aktív munkát folytattak. 30 A baromfikereskedők közül kiemelkedik Kohn Mór, aki Bécsben biztosított magának elárusítóhelyet az 1850-es évek elején, ennek köszönhetően Kecskemétről vagonszámra szállították a tömött ludakat külföldre. Az 1860-as évtizedtől kezdve Kecskeméthy Herz gyümölcskereskedő beutazta az osztrák-német, francia és lengyel városokat és Péterváron is járt üzleti kapcsolatok céljából. 31 Fia, Kecskeméti Mihály tovább folytatta apja tevékenységét, így hamarosan a gyümölcs- és borkereskedelem egyik úttörőjévé vált. 32 A hitközség 1869-ben neológnak nyilvánította magát. 33 A növekvő számú népesség hatására a meglévő zsinagóga szűknek bizonyult, így egy nagyobb építését határozták el, melynek a felavatására 1871-ben került sor. 34 A zsinagóga udvarában 1845-ben izraelita tagok voltak: Bekkcr Simon, Brüklcr Mihály, Csillag Ignác, Csillag Gábor, Csillag Sándor, Hakker Izrael, Schlesinger Vilmos, Schweiger Bernát, Schwarz József, Schwarz Márton, Fleischer Bernát, Spitzer József, Fux Adolf, Hakker Salamon. L.: KOVÁCS József, Ö., 1996. 97. 25 Ilyen volt például, amikor 1829-ben a városi perceptor 5000 váltóforintot vett fel Hellsinger Izsáktól egy zálogiigy rendezése miatt. L.: KOVÁCS József, Ö., 1996. 77. 26 SOMODI Henrietta, 2001. 96. 27 KOVÁCS József, Ö., 1996. 59., 3. táblázat. A kecskeméti zsidóság létszáma 1787-1848. 28 A zsidók tizedenkénti elhelyezkedése is ismert a városban, ahol 1818-ban 10, 1827-ben 11 tized volt. ,y4z 1787-ben 81 zsidót jegyeztek föl, akik 16 családban éltek. [...] A legtöbben, kilenc család (41 fő) az első tizedben (városközpont) élt, négy család (19 fő) a hatodik tizedben (a városháza melletti rész, a piachoz közel), két család (11 fő) pedig a hetedik, illetve egy család a második tizedben lakott. [...) A nyolcadik tized nagy tömegekben zsellérek által lakott városrészben nem jelöltek zsidó lakást." L.: KOVÁCS József, Ö., 1996. 64. 29 SOMODI Henrietta, 2001. 96. 30 KOVÁCS József, Ö., 1996. 112. 31 Uo. 112. 32 „y892-ben Külsöballószögben árverésen megvette Bán szabó 12 holdas szőlőjét, melyhez még 10 holdat telepített. Különösen szép Cseresnye fái híresek, melyek úgy vannak meg\-álogatva és ültetve, hogy májustól kezdve minden héten más-másfajta érik és kerül eladásra. A legújabb telepítésű szőlőjében két fajta van: Saszla és Passatuti. A Bán félében Rizling és Zöldsziiváni." L.: BENDE László, 1929.192. 33 SOMODI Henrietta, 2001. 96. Forrás: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének hivatalos honlapja http://www.mazsihisz.com/zsinagogak.phtml?id=2&v=9 (2007. 06. 26.) A zsidók létszámának gyarapodása nem állt meg. 1850-ben 939 föt, 1869-ben 1514 főt számlált a hivatalos, pontatlan és gyakran ellentmondásos népszámlálás. A számok azonban rávilágítanak arra, hogy mekkora mértékű volt a növekedés. KOVÁCS József, Ö., 1996. 107.
