Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

megtalálható volt a kóser vágó, a kultúrterem és az iskola tantermei is. A fürdőház és az öt szobából álló kórház is itt kapott helyet.

33 A vallásos életben tapasztalt ellentétek már az 1840-es években is éreztették hatásukat.

36 A hitközség lassan két „pártra" szakadt. Az egyik oldalon a tehetősebb, kereskedésben egyeduralmat élvező zsidók foglaltak helyet, akik a vallási normákat egyre kevésbé követték. A másik oldalon a kereskedésből, a vagyonszerzésből kiszorult zsidók helyezkedtek el, akik sokkal jobban kötődtek az ortodox vallási hagyományokhoz. A hitközség a ma használatban lévő temetőt 1875-ben nyitotta meg, a megelőző években a helyi zsidók a város egy másik temetőjét használták, de ennek nyomait ma már nem lehet megtalálni/

7 A kecskeméti zsidóság beilleszkedését a fiatalokon keresztül segítették. Egyre több zsidó fiatalt írattak a piarista vagy a református gimnáziumba.

38 A felnőttek körében meg kell említenünk a névmagyarosítási törekvéseket is. Az 1841 és 1895 között születettek és közülük felnőtté válók 11%-a magyarosította a nevét.

39 A zsidók további vagyonosodását is jól mutatja, hogy az 1873-as virilisek közül kikerült 104 tagú törvényhatósági bizottsági jegyzékben már kilenc zsidó bizottsági tag nevével találkozhattunk. A dualizmus korában egyre több létrejövő cégnél, banknál, üzemnél alapító tagként vagy igazgatósági tagként megtalálhatóak voltak a zsidók. A létrejövő üzemek a város gazdasági életében fontos szerephez jutottak. Többek között ilyen volt az 1882. október 7-én alakult Kecskeméti Kereskedői Kaszinó, amelynek elnöke a zsidó származású Fischer Miksa lett.

41 Az 1850-es évekbeli adatoknál erezhető a pontatlanság. Kovács Alajos statisztikájában ez a szám 613 fő volt. L.: KOVÁCS Alajos, 1935/a. 9., 4. táblázat. Kecskemét népességének megoszlása vallás szerint. A Kórház Egyesületet 1841-ben hozták létre Milhoffcr István kezdeményezésére, melynek elsődleges feladata a szegények gondozása volt. KOVÁCS József, Ö., 1996. 98. Uo. 97. Forrás: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének hivatalos honlapja http://www.mazsihisz.com/zsinagogak.phtml?id=2&v=9 (2007. 06. 26.) Az első 28 négyszögölnyi helyet 1774-ben jelölték ki, melyet 1879-ben zártak be. L.: KOVÁCS József, Ö., 1996. 102. KOVÁCS József, Ö., 1996. 125-126., 13-14. táblázat alapján. Uo. 130. „1840 és 1918 között a névváltozások (közel 490fő) majdnem 90%-a a zsidósághoz tartozott" KOVÁCS József, Ö., 1996. 121. A kilenc törvényhatósági bizottsági zsidó tag: 1. Schwartz József, 2. Schweiger Fülöp, 8. Schwartz Dávid, 9. Schweiger József, 33. Milhofíer Frigyes, 44. Schwartz Mór, 52. Fantó Lipót. Különböző okok miatt azután négy tag nevét kihúzták az ideiglenes listáról: Schwartz József (városi bor- és sörkimérése miatt nem lehetett bizottsági tag), Milhoffer Frigyes (a városi utcai világítás bérlője volt), Schwartz Móric (a vásári és helyi piac helypénzszedés javadalmait bérelte) és Fantó Lipót (családjával már két éve Bécsbe költözött). A kaszinó kereskedelmi dolgokban irányt adó szerepet játszott. Aktívan részt vett egyéb, kereskedők érdekeit képviselő egyesületekben is, ilyen volt például az 1904-ben alakult OMKE (Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés). A Kecskeméti Kaszinó 1904-es vezetői: Brachfeld Vilmos elnök (az OMKE kerületi elnöke, s egyben az országos központi választmány tagja), Fispán Mór alelnök és Fuchs Samu választmányi tag, akik mindannyian izraelita vallásúak voltak. L.: PÉTERNÉ FEHÉR Mária-MIKOLAJCSIK Lászlóné, 2003. 160. A Fischer család az 1850-es években az egyik legtehetősebb család közé tartozott. L.: KOVÁCS József, Ö„ 1996. 115-116. A zsidók tevékenyen részt vettek egyéb gazdasági területeken is: 1870-ben alakult a Benedek József és Fia Hűtőház és Jéggyár Rt. 1895-ben Goitein Miksa alapította a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bankot. 1896-ban a Kecskeméti Egyesült Gőztéglagyár vezetői között megtalálható volt Fispán