Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

kénytelenek átadni boltjaikat az árendás zsidóknak.

10 Ezek után Hornyik János most már túlzás nélkül állíthatta, hogy a város kereskedelmét „már évszázadok óta két néposztály tartotta fenn: t. i. a görögök és zsidók".

11 A XVIII. század vége felé a kecskeméti görögök virágzó compániája lassú hanyatlásnak indult, és ezzel együtt látványos görög-zsidó kereskedelmi vetélkedésnek lehettünk tanúi.'

2 A helybeli zsidóság a kereskedés mellett egyéb jövedelemforrást is igyekezett megszerezni.

13 Elsőként, 1821. augusztus 13-án Schweiger Márton és a városi tanács megkötötte első szerződését, melynek értelmében Schweiger olajmalom felállítására kapott engedélyt.

14 Másodsorban, mészárszéktartási jogot gyakorolhattak a zsidók 1831-től 1837-ig, majd 1840-ben Fischer Jakab egyedül megvásárolt 24 „kocsmáltatási" jogot, amely mellé kettő újabbat szerzett.

1 1820-ban már rabbija is volt a hitközségnek, Braun Gábor személyében. A hitközség zsinagóga építésére szánta el magát, melynek alapjait 1817 végén tették le.

16 Ennek eredményeképpen 1823-ban már templomuk is volt a zsidóknak.

17 Szent Egyletet 1828-ban alapítottak.

18 Izraelita vallású 1823-ban vehetett először házat Kecskeméten, és az 1850-es évek második felében már 55 zsidónak volt a tulajdonában lakóház.

19 1840-ig a városi tanács véleménye a következő volt a zsidók befogadásáról: „Egyedül tehát a kereskedés előmozdítása és annak virágoztatása lévén a városba való betétetéseknek célja, csak azok vétethetnek tekintetbe, akiknek módjuk van tulajdon tehetségek által elömozdíttatni kereskedéseket..."}

0 Az 1840. évi XXIX. törvénycikk végleg elhárította a legfőbb akadályt a zsidók társadalmi beilleszkedése elől. A törvény értelmében az a zsidó, aki Magyarországon született vagy bevándorolt, és akik az itt lakásra törvényes engedélyt nyertek, a bányavárosok és határőrvidékek kivételével bárhol letelepedhettek."" Az 1840-es évektől a zsidóság folyamatosan bekapcsolódott a város vérkeringésébe. 1843-ban már működött Kecskeméten Polgári Kaszinó, amelynek alapítási időpontját sajnos pontosan nem ismerjük.

23 A korabeli krónikás beszámolója így 10 KOVÁCS József, Ö., 1996. 73. " HORNYIK János, 1988. 27. 12 KOVÁCS József, Ö., 1996. 73. 13 Uo. 72. 14 Uo. 75. 15 Uo. 16 HORNYIK János, 1988. 32-33. 17 KOVÁCS József, Ö., 1996. 102. 18 ,y4 jótékonysági és temetkezési feladatokat ellátó Szent Egylet alapításának időpont/át a források két időpontra helyezik: 1828 és 1843." L.: KOVÁCS József, Ö., 1996. 102. 10 1818-tól 1848-ig csak egyéni elbírálás alapján, hivatalos engedéllyel vagy zálogcímen szerezhettek házakat. L.: Uo. 85. 20 Uo. 50. 21 Uo. 58. 22 A törvénycikk még csak egy korlátozott emancipációt mondott ki, az izraeliták szabad költözködésére igent mondott - a fentebb említett korlátozások mellett - de az izraelita vallás továbbra sem lett bevett vallás. L.: GYURGYÁK János, 2001. 47. 23 PÉTERNÉ FEHÉR Mária-MIKOLAJCSIK Lászlóné, 2003. 167. Az első Kaszinót 1830-ban alapították. L.: KOVÁCS József, Ö., 1996. 33.