Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: EGY FŐVEZÉRI LÁTOGATÁS ÉS TANULSÁGAI

ja. Egy szívvel, egy lélekkel kívánjuk, hogy segítse meg a Mindenható, a magyarok Istene Nagyméltóságodat munkájában és feltett szándékában, kívánjuk, hogy merítsen erőt és kitartást a mi törhetetlen hűségünkből, megingathatatlan hazaszeretetünkből és mindennel szembeszállni, mindennel dacolni kész erős akaraterőnkből. Isten hozta minálunk Nagyiméltóságodat7"

3U A fővezér kocsijából kiszállva, néhány mondatban megköszönte a meleg fogadtatást és az iránta megnyilvánuló bizalmat, majd a lelkes közönség felzúgó éljenzése közepette továbbhaladt a menet a Szabadság tér felé, ahol - a sajtótudósítás szerint - már több ezer ember várakozott. Az öszszegyült sokaság előtt, a felvonulási útvonal mellett sorfalat álló, nemzeti színű zászlócskát lobogtató iskolás gyerekek és középiskolás tanulók, valamint az ifjúság szószólójaként Balázs Rudolf joghallgató mondott köszöntést, majd Dömötör Emilke, a néhai kecskeméti közjegyző kisfia egy gyöngy virágcsokrot nyújtott át Horthy Miklósnak. A katonai díszszemlére a Nagytemplom előtti téren került sor. Az ünnepségről szóló leírás szerint a fővezér gyors, katonás léptekben haladt el - az újra felhangzó Himnusz hangjai alatt - a felsorakozott csapatok arcvonala előtt, amelyekről a helyi állomásparancsnok, Diendorfer Miksa

31 alezredes adta le a jelentést. Ezt követően a Kecskeméti Magyar Nők Szövetsége nevében Tóth Irénke a kecskeméti leányok által hímzett „Benned és hős fiaidban bízunk" feliratú kék selyemszalaggal díszítette fel a nemzeti hadsereg legelső, ez alkalommal újra felszentelt zászlaját. A szemlén részt vett katonai egységek, valamint a kecskeméti lovas bandérium tisztelgő díszfelvonulása már a városházánál zajlott le, amely során egy váratlan esemény is történt. Az egyik gazdalegény lova felágaskodott, de az ifjúnak így is sikerült megülnie a jószágot, a kalapja azonban leesetett a földre. A beszámoló szerint Horthy közvetlenségéről tanúbizonyságot téve szinte azonnal közbelépett, Márialaky őrnagy azonban előzékenyen kivette a fővezér kezéből a fejfedőt, majd feladta jogos tulajdonosának. A nyilvánosság előtt zajló események sorát a Héjjas család házában tett látogatás szakította meg rövid időre. A szegények megvendégelésére ezután a Pinceszövetkezet Damjanich utcai épületénél került sor. A jótékonysági akció gondolatát felvető Révész István

j2 prelátus és Muraközy Gyula

33 református lelkész hosszú szónoklatával igyekezett lelkesíteni az összesereglett több száz embert. Horthy beszédében az alföld szegénységéért a polgári demokratikus rendszert, a Tanácsköztársaságot és a román megszállókat kárhoztatta, egyúttal az ország rendjének a helyreállításra, munkalehetőségek teremtésére és új magyar feltámadásra tett ígéretet. Az élelem kiosztását a Héjjas család hölgy tagjai végezték a város igazolt szegényei részére előzetesen kiadott utalványok ellenében. K. K. 1920. február 10. 2. p. Diendorfer Miksa: 1918 előtt a K. u. K. 46. ezredénél teljesített szolgálatot. Révész István (1862-1929): 1907-ben választották meg a kecskeméti egyházközség plébánosává, 1912-ben X. Pius pápai prelátussá nevezte ki. Része volt a Kecskeméti Napló megindításában és a Katolikusok Lapjának szerkesztésében. Papi pályája során fő célkitűzése volt, hogy a közömbössé vált katolikus intelligenciát visszahódítsa az egyháznak, ennek érdekében számos vallási egyletet hívott éltre. Az ő idejében négy szerzetesrend telepedett meg Kecskeméten: az angolkisasszonyok, a Jópásztor nővérek, a Jézus Szíve Népleányok és Assisi Szent Ferenc leányai. Nevéhez fűződik a tanyai nép lelkipásztori gondozásának megszervezése, az általa alapított tanyai iskolák váltak a klebelsbergi oktatási intézmények mintáivá. Muraközy Gyula (1892-1961): Lelkészi hivatását 1918 és 1932 között gyakorolta Kecskeméten, amely során számos irodalmi müve és elméleti írása jelent meg. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának, emellett jelentős részt vállalt a helyi Protestáns Egyesület munkájában.