Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: MIKLÓS GYULA BORÁSZATI KORMÁNYBIZTOS JELENTÉSE 1884-ES SZERBIAI ÚTJÁRÓL

A fentiekkel egyidőben a szőlészeti ágazat minisztériumi felügyeletét is átszervezték. Az 1879 őszén országos borászati kormánybiztossá kinevezett Miklós Gyula kezdetben az Országos Központi Mintapince megalapításával, valamint a borászati vándortanítók szakoktatói hálózatának létrehozásával kívánta a szőlészeti és pincekezelési ismereteket elterjeszteni, és ezzel a magyar borok világpiaci versenyképességét növelni. A miniszter 1881 nyarán a már említett feladatok mellett az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás, valamint az Országos Phylloxéra Bizottság tevékenységének irányítását is Miklós Gyula borászati kormánybiztosra bízta. Ezen intézkedés nyomán 1882-ben a Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumon belül Miklós Gyula vezetésével önálló Borászati Osztály alakult. Ez az osztály a kártevő elleni védekezés mellett már az újratelepítések feltételeinek megteremtésére is egyre több pénzt és nagyobb gondot fordított. A Borászati Osztály munkatársai 1882-ben már megállapíthatták, hogy a futóhomok mentesítő hatását az istvántelki kísérletek igazolták, ezért a filoxéra sújtotta hegyvidéki bortermelés pótlására a homoki szőlőtermelés növelésének programja államilag is támogatható.

7 Az istvántelki telepen végzett kísérletek értékelésére, és a további intézkedések részleteinek kidolgozására a miniszter 1883. január 6-ára szakértői tanácskozást hívott össze.

8 A Miklós Gyula kormánybiztos vezetésével ülésező bizottságba dr. Horváth Géza, az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás főnöke, Molnár István, a budai vincellérképezde igazgatója és Koritsánszky János, a dunántúli terület vándortanára kapott meghívást. A fenti időpontban megtartott összejövetelen a négy szakember egy homoktalajú kecskeméti telep létrehozására az alábbi javaslatot tette:

9 homoki szőlők ügyének fejlesztése céljából Kecskemét városával egy kísérleti telep, esetleg vincellériskola felállítása iránt a tárgyalások megindítandók. Ezen kísérleti telep feladata lesz: a) főleg az európai, illetőleg hazai homok-tenyésztésre alkalmas szőlőfajok szaporítása és azoknak nagyban leendő művelési módjának megállapítása, b) a homoki szőlők terméséből nyert bor tulajdonságainak tüzetes tanulmányozásával kapcsolatban, a borkezelés módjának megállapítása, tanítása és a pincekezelés helyes irányba fejlesztése, c) az amerikai alanyokra hegyi mívelésre megkívántató alkalmas fajok tenyésztése, illetőleg ojtó vesszők nagyban leendő szaporítása, d) az ojtás különböző módjainak tüzetes tanulmányozása és oktatása." A kecskeméti állami szőlőtelep végleges helyének kijelölését részletes talajtani vizsgálat előzte meg. A vizsgálatot végző háromtagú bizottság megállapította: „A kecskeméti állandó szőlőtelepnek szánt terület talaja úgy jelentékeny quarcz-homok tartalmánál, valamint csekély fokú víztartó képességénél fogva teljes mértékben bírja mindazokat a tulajdonságokat, melyek eddigi tapasztalataink szerint a szőlőt phylloxéra támadás ellen biztosítják" }° 7 Közgazdasági Értesítő Budapest, 1882. június 15. (24. sz.) Jelentés az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás 1882. május havi működéséről. Budapest, 1882. 8 MOL K 168-1883-5-207 Javaslat a phylloxéra ügyben folyamatba veendő intézkedésekről. 1882. január 6. 9 Uo. 10 Közgazdasági Értesítő Budapest, 1884. október 23. (43. sz.) Jelentés az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás 1883. évi működéséről.