Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

vénybe idéztetik, s a Város Fiscalisa által az ellene való vádak summásan írásbanfel-tevődvén, [...] ki-fizettetésére ítéltessen; — azok is, a kik [...] Tanyáikon, és Szőlleikben kinn lakván, [...] a Városba lakni nem-költözködnének. — ki a kurta kortsma, vagy kurta-Szék tartásában tapasztaltatna — ki magát a Köz Jónak, és Köz Rendeléseknek erőszakosan ellene Szegezné 7:> A fent idézett szövegben erős hasonlóság mutatható ki az ősi eredetű királyi ügyész (causarum regalium director, sacrae coronae fiskális) és a városi fiskális feladatai között, ami bizonyítékul szolgálhat a városi ügyészi tisztség eredetére. A királyi ügyész a király és a kincstár anyagi érdekeinek a képviselője volt. A XVXVIII. században megalkotott törvények kötelességévé tették az állam elleni bűncselekmények (felségsértés, hűtlenség stb.) üldözését is. E tevékenységét nem közérdek, a megsértett jogrend helyreállítása vezérelte, hanem a kincstár érdeke. Ugyanis e bűncselekmények miatt indult perek rendszerint a „bűnös" vagyonának elkobzását vonták maguk után.

76 Itt szintén hasonló dolgot tapasztalunk azzal a különbséggel, hogy az ügyész nem az állam, hanem a város érdekeit tartja szem előtt. Ezerfelé ágaztak a „fiscalatus" tennivalói. Alig akadt olyan ügye a városnak, amelyben ne lett volna szerepe. Az ügyész közreműködött szegények, árvák dolgaiban, végrehajtásokbanjogi tanácsadásban, a város pénz- és más jogi ügyleteinek lebonyolításában. Ilyen irányú fellépése a központi, de még inkább a helyi hatalom anyagi javainak megszerzése vagy megtartása érdekében történt. Az ügyésznek jogi felügyelete volt az adók beszedése és felhasználása felett, felügyelte az italmérés és mészárszéktartás jogát.

77 A mindenkori főügyész kezelésében volt az úgynevezett „bitang-kassza", amelyben a város határában elbitangolt jószágok után beszedett büntetéspénzeket tartották.

78 Felügyelte az adószedők működését. Részt vett a város közbiztonságát elősegítő rendeletek létrehozásában.

79 A hivatal lépett fel a közerkölcsök védelmében:

80 „..Jöbben lévén a városban oly személyek, kik szolgálat nélkül élvén, számukra lakhelyt bérelnek, s bujálkodván az erkölcsöket vesztegetik, ezen eláradt gonoszságnak akadályoztatása tekintetéből az ügyészi hivatalra bízattatik, hogy a város szolgái által mind a korcsmákban, mind pedig a magános házaknál szolgálaton kívül tartózkodó személyeket is felkeresvén, őket életmódjukfelől kérdezzék ki, neveik s egyéb környülállásaik feljegyzése mellett azokat érdemlett büntetések elvétele végett e Tanács eleibe állítsa™ A legfontosabb szerepe az ügyésznek azonban mindenképpen az igazságszolgáltatásban volt: „a Helybeli Fiscalatushoz Fiscalisnak kineveztetvén, azon Hivatalát mely leginkább a gonosztévőknek nyomozások és megitéltetések körül szükséges foglalatosságoknak telyesitésekben határozódott" 82 KISFALUDY Katalin, 1992. 106-118. SZENDREI Géza, 2001. 11. BKMÖL IV. 1504/h. 2. 511-513. RIGÓ Béla, 1991.76. BKMÖL IV. 1504/h. 2. 519-522. Uo. 362. Uo. 470. BKMÖL IV. 1504/c. III. Boldog Antal részére bizonyítvány.