Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT I. A magyarországi ügyészség kialakulása Az ügyészségnek a magyar királyi ügyészség megszervezéséig (1871) tartó története nagyrészt még ismeretlen, csak mostanában indultak meg a kutatások ez irányban

1

, a városi ügyészségekről mint az igazságszolgáltatás és az önkormányzatiság alacsonyabb egységeiről pedig még kevesebb információ áll rendelkezésünkre. Az ügyészség történetének kezdetei a homályba vesznek. Az intézmény kialakulása lassú folyamat során történt meg, különféle, a hiteles tevékenységgel összefüggő teendőket ellátó szervek és személyek megjelenésével, majd a funkciók lassú összeolvadásával. Az ősi eredetű királyi ügyek igazgatója, a szent korona őre (sacrae coronae fiscalis, vagy director causarum regis) nem a modern értelemben vett ügyész őse; eredetileg a király és a kincstár anyagi érdekeinek a képviselője volt. Hivatalát egyes szerzők az országgal egykorúnak tekintik.

3 A XV-XVIII. században megalkotott törvények kötelességévé tették az állam elleni bűncselekmények (felségsértés, hűtlenség stb.) üldözését is. E tevékenységét nem közérdek, a megsértett jogrend helyreállítása vezérelte, hanem a kincstár érdeke. Ugyanis e bűncselekmények miatt indult perek rendszerint a „bűnös" vagyonának elkobzását vonták maguk után. A jogügyi igazgató felügyelt a nagyobb királyi regálékra, pl. a pénzverésre, pénzbeváltásra, a sókereskedés jogára, a határon átlépő áruk után fizetendő harmincadra. Felügyelt a kisebb regálékra is, mint pl. a révjogra, a vámjogra, a bányanyitás, a szeszfőzés, a boltnyitás, a malomműködtetés, a halászati jogbérlés, a kövágás, a mészégetés, a vásár és a piactartás jogára. Az országgyűlésről távol maradók, onnan idő előtt távozók ellen pénzbüntetést kezdeményezett. Vagyonjogi védelemben részesítette azt, aki a királytól támogatást kért és kapott. Ha a király szavatolta az adománybirtok tehermentességét, az ezzel kapcsolatos perben a jogügyi igazgató ellátta az alperes perképviseletét. Eljárást indíthatott a hűtlenség, a katonaságtól való szökés, a katonai szolgálat meghiúsítását célzó öncsonkítás, a hadi segélyt hanyagul behajtó alispáni mulasztás, a vármegyei bírókat leváltó főispáni önkényeskedés, hamis vád, hites táblai jegyző általi hivatali visszaélés, a pallosjogú földesúri bűnpártolás, széksértés, uzsora, tiltott szerencsejáték-szervezés, árdrágítás eseteiben.

4 ' Elsősorban Nánási László és Szendrci Géza jogtörténeti kutatásait érdemes megemlíteni. 2 SZENDREI Géza, 2005. 7. 3 PAULER Tivadar, 1873. 4 SZENDREI Géza, 2001. 11-14.