Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ÖSSZEFOGLALÓK

SOÓS LÁSZLÓ A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLŐTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN A magyar bortermelés megmentése érdekében kormánybiztossá kinevezett Miklós Gyuláról elnevezett telep ünnepélyes felavatására 1884. szeptember 17-én került sor. A Kecskemét város határában fekvő Szarkás dűlőben 200 katasztrális hold nagyságú homoktalajú legelőn létrehozott gazdaság az 1886. év végére az ország legnagyobb állami kísérleti szőlőtelepeként működött. A magyarországi szőlő fajtaállomány begyűjtése és termesztése, valamint az amerikai alanyokba történő oltása tette lehetővé, hogy borvidékeink legjobb szőlőfajtáit a filoxéravész ellenére sikerült megmenteni. A kecskeméti telep létrehozóinak és vezetőinek ezenfelül elismerés jár azért is, hogy munkájukkal megteremtették az Alföldön a több generációnak megélhetést biztosító homoki szőlőtermesztés szakmai feltételeit. SÓBER PÉTER A BÁTMONOSTORI RÓMAI KATOLIKUS OLVASÓKÖR TÖRTÉNETE (1912-1949) Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az olvasókör megalakulása és működése jelentős lépés volt a település életében. Egy olyan szervezet született meg szinte a semmiből, amely a tagok szabad akaratából jött létre, és amelynek célja az erkölcsiség fejlesztése és a katolikus szellemiség ápolása volt. Mivel egyházi egyesületről van szó, a keresztény értékek hangsúlyozása domináns elemként jelent meg az olvasókörnél. A tagok száma - az egyesület legjobb éveiben - elérte a 250-300 főt is, ami a teljes lakosságnak több mint a 10 százaléka volt, ha azonban csak a férfi lakossággal számolunk - hiszen sokáig csak ők lehetettek az egyesület tagjai - akkor ez a 20 százalékot is elérte! Ez a szám pedig jelentősnek mondható. A kör helyisége kezdetben inkább falusi kocsmára hasonlíthatott, az évek múlásával azonban egyre inkább az önművelés, az olvasás fontossága került előtérbe az egyesület működése során, amelyek kiegészültek a társas élet elemeivel. A rendezvények, a köri mulatságok és farsangi bálok az egész falut megmozgatták, ezzel is erősítve a község összetartozásának érzését. Sajnos a világháború után már nem volt lehetőség arra, hogy az egyesületek szabadon működjenek az országban, így a civil társadalmat megjelenítő szervezeteket felváltotta a mindenre kiterjedő állampárti diktatúra. Ezzel a közösségi élet fontos színterei szűntek meg a falvakban és városokban.