Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ÖSSZEFOGLALÓK

NÁNÁSI LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása és a Forradalmi Kormányzótanács 1919. augusztus 1-jei lemondása közti rövid időszakban, a magyarországi ügyészi szervezet - a politikai erőviszonyok gyakori változása következtében - az államszervezet többi alkotóeleméhez hasonlóan nehéz időket élt meg. A közel egy év alatt gyakoriak voltak az ügyészség életében a szervezeti és a személyi állományt érintő változások. Az ügyészség érdemi munkáját sokszor nehezítették az egymást gyorsan követő, gyakran ellentmondó kormányzati rendelkezések. A vádhatóság képviselőinek emellett meg kellett küzdeniük a képlékeny politikai helyzet kívánalmai és az állam büntető hatalma következetes érvényre juttatásának összeütközéséből adódó nehézségekkel is. KŐFALVI TAMÁS A DIPLOMATIKAI FORRÁSOK KIADÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉS PÉLDÁI MAGYARORSZÁGON A történeti források kiadása a tudományos kutatás, az oktatás és az ismeretterjesztés szempontjából egyaránt kiemelkedő fontosságú. A szerző tanulmányában összefoglalja a középkori Magyarország diplomatikai forrásai kiadásának jelentőségét, valamint bemutatja a legfontosabb forráskiadási formákat, illetve az azokat meghatározó kiadói alapelveket. A tanulmány részletesebben is szól az egyes kiadványtípusokban tükröződő forrásértékről, amelyet a kiadói elv befolyásol leginkább. A szerző a hagyományos, papír alapú forráskiadványok mellett kitér a digitális forráskiadásjellemzőire és alapelveire is. OROSZ LÁSZLÓ PROBATIONES CALAMI (TOLLPRÓBÁK) A XVII. századi Kecskemét Város Levéltárának iratai között száznál több verset talált Iványosi-Szabó Tibor, melyek afféle „tollpróbák" nyomtatott vagy kézírásban terjedő szövegek másolatai, emlékezetben megőrzött énekek többé-kevésbé pontos lejegyzései, részben átformálásai, néhányuk pedig kísérlet lehet saját vers költésére. A közölt szövegek a kor magasabb szintű költészetével is érintkező közösségi költészetnek figyelemre méltó kecskeméti emlékei. A szövegek többsége vallási tartalmú, közülük sok az egyházi szertartásokhoz kapcsolódik. Több zsoltárrészlet, református egyházi ének-részlet, valamint katolikus miséken elhangzó bibliai idézet található bennük. Feltételezhetően néhány vers helyi költőtől származhat.