Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN
csinally on...Szőlő hegyet és földet senki másutt ne foglallyon, hanem az hol eddig voltának." 272 A megélénkülő kurucmozgalom, majd a törökellenes háborúk nem kedveztek a tartós és kiegyensúlyozott jogi keretek, birtokviszonyok kiépítésének. Sem a város, sem a földesúr nem tudott igazán érvényt szerezni a meghozott szigorú rendeletnek. Éppen ezért 1691-ben egy átfogó földesúri statútum keretein belül jóval részletezőbb megfogalmazás készült. Ennek egy viszonylag hosszabb részét célszerű idézni, mivel egész sor igen fontos adat található benne, melyekre később többször hivatkozni kell. „Az mi a szőlő hegyek dolgát illeti, jóllehet a Szolnok fele a várastul járó utt mellett jobb kez felőlis az kit Szár homokának hitak, annakelötte mind marhajáro s szabados pascuatio volt, és azt a darabot némely privat emberek az város rendelése kívül árkolták s fogtak fel szőlőknek. Mindazáltal mint hogy szaporodik a váras lakosa s népe, hogy szegénynek jusson szőlő, az mint lehett, és ne panaszolkodhassék, consential a váras, hogy azon Szár homok nevezetű hely szőlő hegy legyen, de úgy, hogy azok között oszojjon fel, kiknek másutt szőlejek nincsenek, egyenlő mértékkel kinek, kinek értéke szerint. Az peniglen senkinek meg nem engedtettik, hogy a szőlők között valaki őszi vagy tavaszi vetést tegyen, hanem a szőlő hegy szőlőnek maradgyon, s az szántást szántó földön kövesse a hol illik, alioquin az ki ellenközött, és mást ez ellen cselekszik, az olyan meg szántott szőlőt a váras vegye el, adgya annak, akinek szőlője nintsen. Értésére legyen azis kinek kinek, hogy az ki akárminemü szín alatt, akár szüksége miatt szőlejét el adgya pénzen másnak, az helyébe fel fogásra néki új szőlő nem adatik, mert igy ha minden el adónak az eladott helyében más hely mutattatnék világos nagy tősérkedés és hasonló állapot következnék belőle, nem különben mint a marhával való kereskedés, a váras határának és az közönséges jónak nagy kárával. Ezen Szár homokon kívül újonnan a váras rendelésen kívül némely privát emberek által foglalt új szőlőhegyek pedig, annyiban, az mennyiben az váras közönséges javának és az marhák pascuatiojának ellenére vadnak, tolláltatnak és annihiláltatnak, és kiknek kellessen meg maradni s némellyeknek el romlani a becsületes váras rendelésében s dispositiojában maradnak, és ha ittis szőlőhegy rendeltetik, az szegénység között igazán oszojjon fel. Ezen perimentum irántis az ki az város rendelésén kivül cselekszik az feljebb meg irt büntetést el nem kerüli." 273 A rendelet nem hagy kétséget afelől, hogy a század utolsó harmadában jelentősen megnőtt a város körül a szőlőterületek mérete. Ezt részben a bor iránti fokozott kereslet, részben pedig az ide menekülők nagy száma segítette elö. Valójában kettős folyamat ment végbe ezekben az évtizedekben. A megnövekvő igények kielégítése érdekében új szőlőhegy jött ugyan létre, és ezen kívül is sok helyen ültettek szőlőt, de a különféle feljegyzések azt is kétségtelenné teszik, hogy a régi szőlők egy részéből szántóföldet választottak le. „Az kik régi pusztult szőlőjükből szántóföldet csináltanak, azokat más emberek szülőföldnek megkértenek az Becsületes Tanácsiul." Ezúttal 8 elpusztult szőlőhelyet adott a magisztrátus a kérelmezőknek. Ez az eset távolról sem volt egyedi. Négy évvel később, 1698-ban ismét foglalkozik hasonló ügyekkel a tanács: „Minthogi világosságra jött, hogi némely Emberek 272 IVANYOSl-SZABO Tibor, 1991. 24. 273 Uo. 43.
