Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

basa budai kormányzó ö méltósága lovai számára hiány nélkül beszolgáltatta, arról ezen jegyet kapta."

245 Ennek a hatalmas tömegű takarmánynak csak a felszállítása igen sok munkát és pénzbeli terhet jelentett. Még sokkal többe került a város lakosságának a megfelelő minőségű széna előállítása, esetenként megvásárlása. Ennek érdekében kellett folyamatosan bérelni többek között a Szentgyörgy pusztát is. Ez tette szükségessé, hogy a fükaszálás, a széna előállítása érdekében egy-két heti ingyenmunkára, robotra kényszerítsék a gazdákat és a zselléreket.

246 A tényleges terheket nagymértékben növelték a járulékos kiadások. A szükséges mennyiséget érthetően több szakaszban szállították fel. Ennek irányítása, a teljesítés mértékének számontartása végett hónapokon át szénabírót kellett Pesten tartani.

247 A végső elszámolás rögzítése érdekében pedig kisebb küldöttségnek kellett Budán megjelennie. A sok közül egy példa: 1676-ban „Budára felmenvén főbíró urammal n. Kamarás Ambrus etc. uraimék, az szénacédulát váltották ki az imrehortól... Cédulaváltság volt tall. 30. Az imrehor inasának tall. 2., szubasáknak adtunk tall. 1, deákjának 7 timont."

248 Ily módon a kiterjedt korrupció, amely a legfelsőbb körökben is bevett és köztudott volt, a szó szoros értelmében megkerülhetetlené vált. Ezek révén viszont a valós szolgáltatás a hivatalosnál akár 10-15%-kal nagyobb költséget jelentett a város számára. Mi sem jellemzőbb, minthogy a budai pasa számára szállított szénát Pest alatt szövetségeseivel, a tatárokkal szemben ugyancsak Kecskemét főbírájának kellett védelmezni. „Bíró uram Budára menvén, az mely szénát vezér számára az mely törökök őrzőitek a tatárok ellen Pest alatt, adtam nekik flo. 1, den 96. A pasa szénája rovónak adtunk garas 16."

249 A török kiűzésével sem szűnt meg a városra nehezedő ezen igen súlyos szolgáltatás. Sőt, átmenetileg még növekedett is ez a teher: „Takács István szénabírónak adtam gar. 3, midőn az 400 szekér szénát kezdte hordatni. Szívós Miklóst küldvén Tatáig az széna dolga végett Nánádi uraimékhoz 8. 9-bris [november]. Adtam költségére polt. 18."

250 Teljességre itt sem vállalkozhatunk, csupán még egy kiragadott példával igyekszünk illusztrálni az egykor keserves teljesítéseket: 1692 augusztus 9 és 1693 március 6. közötti hónapokban 113 szekér széna elszállítását jegyezték fel. 51 IV. A szőlőtermesztés Az alföldi szőlőművelésről a közelmúltban Égető Melinda készített rendkívül alapos áttekintést, melyben sok új és fontos megállapítást tett.

252 Elemzése után aligha kérdőjelezheti meg bárki, hogy az Alföld több pontján, - többek között a HORNYIK János, 1860-1866. II. 357. A jelentős számban fennmaradt robotlajstromok alapján pontos képet lehetne erről a folyamatról készíteni. BKMÖL IV. 1504/m. 1663-tól (1848-ig). 1685. június 17. „Balogh Istvánt Budára küldvén szénabírónak, adtam neki 21 párát". BKMÖL IV. 1510/i. 1685. 15-22. 1685. július 14. „Vidacz Mátyásnak adtam den. 83, szénabíróságaban". Uo. 1685. július 17. „Vidacz Mátyás szénabírót újobban felküldvén Pesté, adtam neki 10 párát". Uo. BKMÖL IV. 1510/i. 1676. 20-26. Uo. 1685. 15-22. Uo. 1690. 3-10. BKMÖL IV. 1504/m. 1692. 226-227. ÉGETŐ Melinda, 1993.