Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

gabona befogadására lehetett alkalmas.

149 Azt ő is egyértelműnek veszi - hisz rengeteg adattal igazolható -, hogy a korabeliek számításai szerint egy fertályt négy negyed alkotott. Annak érdekében tehát, hogy a fertály nagyságát minél pontosabban meg tudjuk határozni, a negyed nagyságát kell pontosan megállapítani. Ehhez elegendő lesz két rövid idézet. Az egyik 1689-ben Körösön a kapusok salláriumának kifizetése során készült: „1. Csala Lőrincnek adtunk 1 Nfegyed] kölest, item adtunk 1 N. kölest. 2. Faragó Istvány kapusnak adtunk kölest 1 v[ékát], item 1 v. Item 1 N kölest. 3. Dombóvári Mihály kapusnak adtunk 1. N kölest, item adtunk 1. N kölest. 4. Kis János Semmiké (sic!) kapusnak 1 N kölest. 5. Az szolnoki kapusnak mind 2-toknak 29. 8-bris fél-fél fertály kölest adtunk. Pécsi Varga János kapusnak ]

A fertály kölest adtunk. Német János kapusnak adtunk 2 N kölest."

15 Faragó István kapus természetbeni járandósága kétségtelenné teszi, hogy Kőrösön egy negyed két vékával volt egyenlő. Ennek alapján egy fertályba nyolc vékát számítottak. Kecskemétről is tudunk ugyancsak 1689-ből félre nem érthető példát idézni. A dézsmajegyzéken belül Berta Péter nevét és beszolgáltatott dézsmajának mennyiségét két helyen is rögzítették, ami azért történhetett meg, mivel többen vezették a nyilvántartást. Mindkétszer azonos mennyiséget rögzítettek neve mellett, de szerencsénkre eltérő mértékegységekben határozták azt meg. Az egyik helyen azt olvashatjuk: „5 véka búzát, zabot egy fertályt [hozott]".

151 A másik helyen ez áll: „Búzát 2,5 negyedet, zabot 1 fertályt [hozott]". Ennek alapján aligha kétséges, hogy a negyed két vékával volt egyenlő, és így egy fertályban itt is nyolc véka volt. Ha ezek az egyértelmű arányok nem lennének eléggé meggyőzőek, a sok-sok pontosan megadott árak alapján is kiszámíthatjuk, milyen arányban használták a fertályt és a vékát. Álljon itt egy 1703-ból való feljegyzés néhány adata: „35 fertály s két véka árpát vöttem tall. 23, gar. 3. 24 fertály s 6 véka árpát vöttem tall. 16, gar. 3. Item 45 fertály s 7 véka árpát vöttem tall. 30, gar. 2, den. 15."

152 Mivel a számítási tallér 180 dénárt ért, a számítási garas pedig 30 dénárt, néhány alapmüvelettel kiszámítható - feltételezve, hogy egy fertályban 8 véka van -, az első és a második esetben egy véka árpáért 15 dénárt számítottak, a harmadik esetben pedig 14,92 dénárt. Ilyen nagy tételben megvásárolt gabonánál érthető, hogy az eladó a minimális különbségtől eltekintett. Ezek alapján rendkívül egyszerű lenne mind a negyed, mind a fertály nagyságának meghatározása. Azonban ezen a mértékegységen belül is megkülönböztették a kisvékát és a közönséges - ahogy Kecskeméten nevezték - öreg vékát. A kisebb űrtartalmú véka kb. 25 liternek felelt meg, míg a nagyobb kb. 30 liter befogadására volt alkalmas. Tekintettel arra, hogy külön nem jelezték, melyik vékára BUZA János, 1974. 80-84. Minden bizonnyal benne is kétségek alakultak ki a fertály nagyágával kapcsolatos megállapításait illetően, mivel a nagykőrösi gabonaforgalom elemzése során nem tett kísérletet arra, hogy mai mértékekre átszámítsa az egyes fertályban, illetve negyedben megadott tételeket. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985/b. 150. BKMÖL IV. 1510/i. 1689. 6-31. Uo. 1703. 66. A számadáskönyv bejegyzéseiből tucatszámra lehet kiemelni hasonló arányokat igazoló vásárlásokat.