Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

gondoltak, egy kisebb kétely továbbra is fennmaradt. Az viszont aligha kétséges, hogy a Kecskeméten és Nagykőrösön a XVII-XVIII. században használt fertályt 200-240 liter közötti űrtartalmúnak vették. Valószínűbbnek látszik, hogy a kisvékát vették alapul, és így egy fertály kb. 200 literrel lehetett egyenértékű. Tekintettel arra, hogy a fertály valójában negyedet jelent, kérdés, hogy milyen nagyobb egység törtrésze volt. A kecskeméti adatok alapján joggal tételezhetjük fel, hogy egy kocsira felrakható gabona mennyiségének a negyedét nevezhették a korabeliek fertálynak.

153 VII. táblázat: A gabonatermés mennyisége 1672-ben a dézsmajegyzék alapján (A búzának huszadát, a többi terménynek tizedét kellett dézsmaként beszolgáltatni.) A beszedett dézsma negyedben Az össztermék a dézsma alapján A beszedett dézsma negyedben negyedben fertályban mázsában (100 kg) Búza 1 931,5 38 630,0 9 657,5 13 520,5 Árpa 2 115,0 21 150,0 5 287,5 6 874,3 Zab 474,7 4 747,5 1 186,9 1 305,7 Tönköly 8,7 87,5 21,9 30,7 Összesen negyedben 4 530,0 64 615,0 Összesen fertályban 1 132,5 16 153,7 21 731,2 Ahhoz, hogy a Duna-Tisza közén lévő legnagyobb mezőváros a hódoltság alatti gabonatermesztéséről elfogadható képet alkothassunk, hogy ennek a tevékenységnek a város gazdaságán belüli súlyát érzékeltetni tudjuk, mindenekelőtt az egyes években begyűjtött termény nagyságáról kell hiteles adatokat szolgáltatni. Sajnos távolról sem könnyű megállapítani, hogy a város gazdái az egyes években milyen tömegű gabonát termeltek. Mivel sem a vetések területének nagyságát, sem az átlagos terméshozamot nem ismerjük, erre kizárólag a dézsmaj egy zékek alapján tehetünk kísérletet. Az egyes gabonafélékből a dézsma nagyságát - miként néhány határozat idézésével ezt korábban már jeleztük - a sok évtizedes hagyományok figyelembe vételével és a városra nehezedő katonai terhek alapján határozták meg. A gazdákat arra kötelezték, hogy a gabona kinyomtatása után a termény meghatározott hányadát a városházára szállítsák be. E kötelezettségnek minden évben legkésőbb Demeter napig eleget kellett tenniök. A beszedett mennyiséget a főbíró által megbízott személyek vették át és jegyezték fel nyilvántartásukba. Az átvett gabona mennyiségét fertályban, negyedben, vékában, olykor kosárban és zsákban határozták meg. Egy áttekinthető összesítő elkészítése szükségessé tette, hogy mind a három jegyzék anyagának feldolgozásakor azonos mértéket használjunk. Tekintettel arra, hogy az IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985/b. 157. 1719. május 7-én jegyzete fel a másodbíró az alábbiakat: „Ugyanezen a napon érkezett meg Tóth István Baranyárul és 10 kocsin 283 itt való öreg véka búzát hozott, mellyis kocsibérekkel, vámokkal és révbérekkel több 280 tallér, 23 dénár." A feljegyzés alapján egy-egy kocsira 28,3 véka gabona jutott átlagosan. Ennek negyede, „vier"-tele, azaz fertálya kb. 7 öreg véka volt. Ez kb. 210 liternek felelt meg, tehát egyenlőnek vehették 8 kisvékával.