Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ÖSSZEFOGLALÓK

STEVAN MACKOVIC A SZABADKAI GYÁRIPARRÓL SZÓLÓ MONOGRÁFIA FORRÁSAI A szabadkai Történelmi Levéltár kiadásában megjelent Szabadka két világhá­ború közötti gyáriparát illetve a város és az iparág fejlődésében meghatározó szere­petjátszó gyáriparosokat bemutató forráskiadványt ismerteti a szerző. 1 A monográfia a gyáripar fejlődését a két világháború között vizsgálja, de ha a gyár, üzem egyéb már az első világháború előtt is működött, természetesen ismerteti a korábbi időszakot is. Elsőrendű forrásnak bizonyultak a kiadványhoz az egyéni és társas cégjegyzékek és iratok, a városi tanács jelentései, a statisztikai kimutatások, a gyárak éves beszámolói, közgyűlési jegyzökönyvei, alapszabályai, részvényeseinek jegyzékei, működési engedélyek, az államosítási és kisajátítási végzések. A magán­személyek illetve tulajdonosok kérvényei, beadványai, nagyon sok személyes adatot tartalmaznak (állampolgársági kérelmek, illetőségi igazolások); a kiadmányok pedig a társadalmi-politikai szempontból értékes adattal szolgálnak az egyén magatartásá­nak értékeléséről. Értékes források az összeírások, a kimutatások, a névjegyzékek melyek az egyén állampolgárságát, nemzetiségét, felekezeti hovatartozását, foglalkozását is tartalmazzák. A cégeknél pedig a részvényesek számát, a részvények értékét, szá­mát, a vezetőségi tagok, az irányító és ellenőrző szervek taglétszámát (névsorát), az ötven főnél több személyt foglalkoztatóknál a munkások számát, a termelési kapa­citás, a kivitelre szánt mennyiség adatait is megtaláljuk. Az iparágak szerint feldolgozott gazdaságtörténethez a szerző által ismertetett monográfia 43 forrást tesz közzé szöveg- és formahű formában jegyzetelve. TATJANA SEGEDINCEV A SZABADKAI AUTOMOBIL KLUB TÖRTÉNETÉNEK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI A dolgozat a szabadkai Történeti Levéltárban őrzött Szabadkai Automobil Klub elnevezésű fondot mutatja be, ugyanakkor ismerteti mindazon levéltári forrás­anyagokat is, amelyek segítségével a szervezet és a Szabadka környéki autózás két világháború közötti története feldolgozható. A gazdag forrásanyagból a szerző a főbb irattípusokat és a klub története szempontjából igazán jelentős dokumentumo­kat emeli ki, de nagy figyelmet szentel a fennmaradt fotográfiáknak is, melyek ­mint hangsúlyozza - a téma tökéletes feldolgozásához nélkülözhetetlenek. Stevan, MAÖKOVIC, Industrija i industrijalci Subotice (1918-1941). Edicija: Posebna izdanja. Subotica, 2004. 508. A kötet szerb nyelven íródott, a bevezető, és a fejezetek rövid összefoglalói magyar és német nyelven olvashatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom