Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ÖSSZEFOGLALÓK

MOLNÁR TIBOR ANYAKÖNYVEK FORRÁSÉRTÉKE A VILÁGHÁBORÚS ÁLDOZATOK ADATAINAK FELTÁRÁSÁBAN Magyarországtól az első és második világháború is a 4. legtöbb emberáldozatot követelte - állítja a szerző. Alapvető civilizációs igény, hogy minden elhunyt megkapja a végtisztességet, függetlenül attól, hogy az egymással szemben állók melyik táborában harcolt. A világháborús áldozatok adatainak feltárásához a veszteségkutatók egyik legfontosabb forrásai a halotti anyakönyvek. A katonák azonosítására az első és második világháborúban is az „igazolványjegy" szolgált, amely tartalmazta a katona személyi adatait, a katonai alakulat számát, a katonává avatás évét és a katonai anyakönyvi lapszámot. Az elhunyt katonák nyilvántartását a tábori lelkészek végezték. Szerző az anyakönyvek forrásértékét Zenta és Magyarkanizsa első és második világháborús katonai áldozatai kapcsán vizsgálta. Az állami anyakönyvek hősi halottakra vonatkozó adatait összevetette, pontosította az egyházi anyakönyvek adataival. A katonai veszteség kutatását az első világháború utáni évekre is ki kellett terjeszteni az eltűntek miatt. Őket hosszú keresés és holttányilvánítási eljárás után sok év elteltével - vezették be az anyakönyvekbe és így számíthattak a háborús emberáldozatok közé. A második világháború zentai és magyarkanizsai hősi halottait illetően szerző a Hadtörténeti Intézet veszteséglajstromát kiegészítette és pótolta az anyakönyvek adataival. Mindkét világháború emberáldozatainak adatbázisát könyv formában jelentette meg a szerző 2001 és 2003 között. NENAD PREDOJEVIC ANALITIKUS LELTÁRAK TUDOMÁNYOS-INFORMATÍV ESZKÖZÖK A VAJDASÁGI LEVÉLTÁRAKBAN A vajdasági levéltárak a levéltári anyag darabszintü rendezése után, az iratokról tartalmi kivonatokat készítenek. A XVIII. század végéig minden egyes iratról készült regeszta, később - miután az írásbeliség fejlődésével az iratok mennyisége megnőtt - csak ügyirat szinten készült tartalmi kivonat. (Az analitikus leírás nevében is különbözik a regesztától. A/4-es formátumban leírva, publikálva analitikus leltár a neve.) Az 1970-es évektől napjainkig igen sok ilyen típusú levéltári segédlet készült, így a 2005-ben újjáalakult Vajdasági Levéltárosok Egyesülete első szakmai konferenciáját a forrásközlés módszertani kérdéseinek szentelte. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára 2005-ben, a levéltár nemzetközi kapcsolatai révén megkapta Bács-Bodrog vármegye (1688-1800) iratai analitikus leltárát, melynek 9 kötete 1991 és 1999 között jelent meg. A tartalmi kivonatokhoz minden esetben személynév, helynév és tárgymutatót is készítettek.