Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ELŐADÁSOK - NENAD PREDOJEVIC: ANALITIKUS LELTÁRAK. TUDOMÁNYOS-INFORMATÍV ESZKÖZÖK A VAJDASÁGI LEVÉLTÁRAKBAN

Miért éppen analitikus leltár és mit takar ez a megnevezés? Egyszerű a válasz. A '70-es évek másc^'k felében a vajdasági levéltárosok a Vajdasági Központi Törzs levéltár' szakembereivel karöltve egy bizonyos korlátozottságot éreztek a le­véltári anyag feldolgozásában, és új utakat kerestek, hogy szakmai tudásuknak nagyobb teret biztosítsanak. Addigra a legrégibb és a legfontosabb levéltári fondok többsége már nyilvántartásban volt, és elkészültek az alapvető információs eszkö­zök, az ún. összegző leltárak 2 is. Mivel az említett iratanyagok kutatása iránt megnőtt az érdeklődés, a levéltárosok a fondok részletesebb feltárásának lehetőségei után kutattak. Egyedüli és igazi megoldásnak az bizonyult, hogy a fondok szerinti rendszerezés után és e fondok összegző leltári kidolgozását követően magának az iratanyag-együttesnek a tartalmi feltárása, illetve annak analitikus leírása, tartalmi kivonatolása következhetett. Ez a tárgyak szerinti feldolgozást jelenti. 3 Már korábban is készült a feldolgozó szubjektív megítélése alapján ún. tartalmi kivonat, regeszta egy-egy kiemelt fondon belül, ami magától értetődően egy ügyirat magasabb szintű feldolgozását jelentette. Ezek a tartalmi kivonatok azonban csak jelentősebb ügyiratról készültek. Minket levéltárosokat az az elv vezérelt, amikor az analitikus feldogozás mellett döntöttünk, hogy egy fond csak egészében lehet jelen­tős, és nem töredékeiben. Ez utóbbi esetben ugyanis az általános kritériumokat alárendelnénk egyéni kritériumoknak, illetve azokat az alapvető levéltári elveket értékelnénk le, melyeket egy fond fontosságának meghatározásakor figyelembe kell vennünk. Eszerint mi már ekkor elkezdtük kialakítani a kritériumokat a fond osz­tályozásához, kategorizálásához, megkezdtük az előkészületeket ahhoz a munkához, amely mint halaszthatatlan feladat állt előttünk. Ez a hozzáállás pozitív eredménye­ket szült, és ma a fondokat a következőképpen osztályozzuk: kivételesen jelentős fondok, különösen jelentősek és jelentősek. Mindezt természetesen törvényes elő­írások szabályozzák. Az analitikus leltár kidolgozására az 1970-es évek végén került sor, először a Vajdasági Levéltárban. Az itt dolgozó szakemberek önzetlen segítségének és támo­gatásának köszönhetően azonban hamarosan a községközi levéltárakban is hoz­záláttak e munkához. A '80-as évek elején mind a Vajdasági Levéltár, mind a köz­ségközi levéltárak, megjelentettek analitikus leltárakat és dokumentumkatalóguso­kat. Ebben a munkában vezető szerepe volt az Újvidéki Történelmi Levéltárnak, ma: Újvidék Város Történelmi Levéltára. Elsőbbséget kaptak az analitikus leltárak ki­dolgozásakor a legrégibb fondok (pl. megyei és városi magistrátusok), de az újabb­kori fondokat sem hanyagolták el (pl. a szocialista rendszerben keletkezett a társa­dalmi-politikai szervezetek fondjai). A kiválasztott fondok teljes anyagát feltárják. A feldolgozáskor - az anyag terjedelme miatt - a hangsúly az iratokon, okmányokon van. A könyvekben álta­lában bizonyos hivatali szervek jegyzőkönyvei találhatók, ezek feldolgozási módja még nincs pontosan definiálva, úgyhogy ez a munkafolyamat a kezdeteknél tart. Fi­gyelembe véve azt, hogy kivételesen jelentős fondokról van szó, a Vajdasági Levél­tári Dolgozók Egyesületének legutóbbi tanácskozásán, amelyet 2005 októberében tartottak, újból felvetették az analitikus leltár kidolgozásának kérdését, azzal a céllal, hogy összegyűjtsék a vajdasági levéltárakban az analitikus leltárak kidolgozásakor Maticni arhiv Arhiva Vojvodine. [ A szerk.] A magyarországi terminológiában áttekintő raktárjegyzékeknek felel meg. [A szerk.] A magyarországi terminológiában a darabszintü rendezést jelenti. [A szerk.]

Next

/
Oldalképek
Tartalom