Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLÖTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN

megtalálják. Az intézetben végzett kutatások nem hozták meg a várt eredményt, sőt a fertőzés tovább terjedt, és amikor 1874-ben a környék szőlői is pusztulni kezdtek, a bajt tovább palástolni már nem lehetett. A klosterneuburgi kerteket ellepő filoxéra híre nagy riadalmat keltett hazánkban, mivel az üzleti könyvek bejegyzései szerint 1869 és 1874 között több száz magyarországi termelő vásárolt erről a telepről gyökeres illetve sima vesszőket ültetvényeik számára. Az ausztriai telepről vásárlók névsorának nyilvánosságra hozatalát követően egyre több termelő kérte, hogy a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium által megbízott szakemberek ültetvényeiket vizsgálják át. A fenti kérések teljesítése során utazott Pancsovára Deininger Imre tanár, aki 1875 szeptemberében megállapította, hogy a város határában közel 70 holdnyi területen a szőlők filoxérával fertőzöttek/ A filoxéra gyors terjedését mutatja, hogy a Pancsován végrehajtott szénkéneges védekezés ellenére a kártevő már 1878-ban a szomszédos Franzfeld kertjeiben is megjelent, sőt 1879-ben az ország további öt különböző területén is felfedezték kártételeit. A szőlőterületeknek 1880-ban elrendelt országos vizsgálata bebizonyította, hogy hazánk különböző borvidékein összesen 38 helyen az ültetvények filoxérával fertőzöttek. Az élősködő széthurcolásának megakadályozása érdekében a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1879. október 21-én megjelent körrendeletében a szőlővesszők forgalmát az egész ország területén megtiltotta. Ezzel egyidőben a minisztérium szakemberei nyilvántartásba vették azokat a kereskedőket, akik szőlővesszők eladásával foglalkoztak, és ültetvényeikre október 24-én teljes zárlatot rendeltek el.

4 A neves szakemberekből 1879 őszén megszervezett Országos Phylloxéra Bizottság - amely a minisztérium tanácsadói testületeként működött - rövid idő alatt arra a következtetésre jutott, hogy csak tiltó rendelkezésekkel a szőlőskerteket sújtó vészt legyűrni nem lehet. Ezért a védekezés módozatainak kidolgozása mellett további kormányzati lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a magyar bortermelés a filoxéra kártételei mellett is fenntartható legyen. A fenti célkitűzés megvalósítása érdekében kapott borászati kormánybiztosi kinevezést Miklós Gyula, és a védekezés szorosan vett kérdéseinek vizsgálatára felállították az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomást, melynek vezetését dr. Horváth Gézára, a rovartan jeles ismerőjére bízták.

5 A külföldi védekezési módok megismerésére dr. Horváth Géza 1880 júliusában a kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Emich Gusztáv társaságában külföldi tanulmányútra indult. A két küldött leírása szerint mind az osztrák, mind az olasz és francia szakemberek a vész leküzdése érdekében végzett kísérleti munkájukat nem egy-egy borvidékre koncentrálták, hanem különböző területek szakiskoláinak telepein végezték. így lehetőségük volt arra, hogy megfigyeléseiket különböző talajviszonyok és eltérő éghajlati körülmények között folytassák. Szakembereink ta3 MOL K 168. A Pancsován felmerült phylloxeravész tárgyában 1875. október 2-án kezdődőleg tartott ülés jegyzőkönyve. 4 Uo. 26222/79. és 26692/79. sz. FIK körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Budapest, 1879. október 21., továbbá 27521/79. sz. FIK körrendelet valamennyi törvényhatóságnak Budapest, 1879. október 24. 5 Bővebben lásd: SOÓS László: Az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás létrehozása. In.: Agrártörténeti Szemle. 30. 1988. 3-4. 339-365.