Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLÖTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN

nulmányútjuk során a mentesítés sikerét garantáló új eljárással nem találkoztak, de a filoxéra pusztításának ellenálló amerikai fajtákról és a homoki szőlőtermesztésről bíztató tapasztalatokat szereztek.

6 A külföldi tapasztalatok alapján az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás felügyeletével, 1881-ben három kísérleti telepet hoztak létre. Nevezetesen a Gomba község határában (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) fekvő 10 kt. holdnyi filoxérával lepett szőlőben alakították ki az ún. farkasdi kísérleti telepet, a Borsod megyei Szendrőn a 7 kat. hold nagyságú ún. szendrői telepet, valamint a Budapest melletti Rákospalota határában működő istvántelki földművesiskola kezelésében lévő 9 kat. hold fútóhomokon rendezték be az ún. istvántelki telepet. Az Amerikai Egyesült Államokból megrendelt 114 000 darab, a filoxérának ellenálló szőlővessző 1881 márciusában érkezett meg Magyarországra. Az amerikai szállítmányon kívül vásároltak még vesszőket a franciaországi Armeillere-ből 23 000 és az ausztriai Marburgból 4000 darabot. Az így beérkezett 141 000 db venyigéből Farkasdon 57 000, Szendrőn 24 000 és Istvántelken 60 000 darab került elültetésre.

7 A filoxérával szemben ellenálló amerikai szőlőfajták beérkezése után a termelők kérvényekkel árasztották el a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumot, amelyekben szaporítás céljából vesszőket kértek. Dr. Horváth Géza javaslatára miniszteri döntés született arról, hogy a külföldi szölővesszőket kizárólag kísérleti telepeken ültethetik el, és csak az ottani szaporítás után - ezek filoxéramentességéről és ellenálló-képességéről meggyőződve - kaphatnak magánszemélyek belőle.

8 A filoxérának ellenálló szőlőfajtákkal folytatott kísérletezés mellett az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás munkatársai már az első évben elkezdték a homokos talaj mentesítő hatását is vizsgálni. Első kísérletként a farkasdi telepen kiásott, az élősködővel lepett tőkéket ültették el az istvántelki homokos talajba, és a megfigyelők örömmel tapasztalták, hogy az új környezetbe került kártevők 18 nap alatt elpusztultak. A talajminták vizsgálata során megállapították, hogy a homok jótékony hatását laza szerkezete okozza, és amennyiben összetételében a kvarcszemek aránya eléri a 75%-ot, a filoxéra életfeltételeit már nem biztosítja. Az Alföldön található futóhomok jelentős részének talajában ez az alkotóelem 80% felett van, ezért az ide telepített szőlők megmenekülnek az élősködő támadásától. Az 1881-ben kezdődő kísérletek kedvező eredményei alapján döntött a szakminisztérium arról, hogy az európai szőlőfajták megőrzése, valamint a homoki szőlőtermesztés elterjesztésének érdekében Kecskemét határában állami kísérleti szőlőtelepet hoz létre.

9 A 19. század közepén Kecskemét város határában csak kertszerűen folyt szőlőtermesztés. Keleti Károly adatai szerint 1873-ban a városban összesen 2902 szőlőbirtokost tartottak nyilván, és az általuk művelt terület alig haladta meg az 1396 holdat, tehát átlagban egy-egy termelő még 0,5 kat. hold szőlőterülettel sem rendelke6 MOL K 168 1880-5-39 Emich Gusztáv jelentése a FIK részére a filoxéra ügyben szerzett külföldi tapasztalatairól. Budapest, 1880. október 25. 7 Uo. 1881-5-21700 dr. Horváth Géza jelentése az Országos Phylloxéra Bizottság részére. 1881. április 3. 8 Uo. 9 Uo. 1881-5-21704 dr. Horváth Géza jelentése az Országos Phylloxéra Bizottság részére. Budapest, 1881. április 21.