Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLÖTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN

Soós LÁSZLÓ A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLŐTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN Az Amerikából behurcolt filoxéra kártételeire kontinensünkön 1862-ben figyeltek fel, amikor a dél-franciaországi ültetvényekben különböző nagyságú foltokban - pár évig tartó sorvadás után - a szőlő teljesen kipusztult. A kártevő gyors terjedése ellenére a francia kormány több mint egy évtizedig az ültetvények megmentésének ügyét a termelők egyéni problémájaként kezelte, ezért az egész ország területére érvényes és központilag irányított védekezés megszervezésére nem került sor. Amikor 1875-ben a francia földművelésügyi miniszter végre a szőlészeti termékek forgalmát korlátozó intézkedések meghozatalára szánta el magát, a filoxéra már túljutott a határokon és alig egy évtized alatt Európa szinte minden jelentősebb borvidékén megjelent. A filoxéráról érkező franciaországi hírek hatására a kártevő megjelenésének veszélyére a magyar Földmüvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium először az 1872. április 6-án megjelent körrendeletében hívta fel a gazdasági egyesületek figyelmét. A minisztérium vezetői a filoxéra rovartani ismertetése után arra kérték a termelőket, hogy az élősködő felfedezését késedelem nélkül jelentsék.

1 A szőlővesszők forgalmának szigorúbb korlátozását a magyar földmüvelésügyi miniszter az osztrák társminisztériummal egyetértésben kívánta elrendelni. Az 1872 nyarán elkezdett egyeztető tárgyalások 1873 augusztusáig elhúzódtak, mert az államigazgatás képviselőivel ellentétben egyik ország szőlészei sem akarták, hogy szigorú intézkedésekkel az ültetvényeikhez szükséges szőlővesszők vásárlása elé akadályokat gördítsenek. A kompromisszumos megegyezést tükröző magyar miniszteri rendelet ezért csak 1873. augusztus 21-én látott napvilágot, amelyben a gyökeres szőlővesszők importját megtiltották ugyan, de a sima venyigék külföldről történő beszerzését továbbra is engedélyezték.

2 A fenti rendelet kiadásával a magyar szakminisztérium vezetését az a cél vezérelte, hogy a kártevő terjedését a gyökeres szőlővesszők importjának megtiltásával az Osztrák-Magyar Monarchia határainál megállítsák. A rendelet előkészítői nem sejtették, hogy a területi védelmet szolgáló elképzeléseikkel alaposan elkéstek, mivel az Ausztriában fekvő klosterneuburgi szőlészeti és borászati szakiskola telepén titokban már 1872-ben felfedezték a filoxéra jelenlétét. A dr. Leonard Rössler vezette intézet munkatársai azért nem fedték fel az élősködőt, mert abban bíztak, hogy az amerikai venyigéken behurcolt rovar elpusztításának módszerét rövid idő alatt Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Földmüvelés, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium (a továbbiakban: FIK) Általános iratok (a továbbiakban: K 168) - 1882-5-44348 Jelentés a phylloxera ügyben 1872. évtől 1880. év végéig a FIK által tett intézkedésekről. Budapest, 1881. 3749/72. sz. FIK körrendelet valamennyi gazdasági egyesületnek. Budapest. 1872. ápr. 6. MOL K 168. 42417/73. sz. FIK körrendelet valamennyi pénzügyi igazgatóságnak és vámhivatalnak. Budapest, 1873. augusztus 21.