Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABÓ ATTILA: AZ ÚRBÉRISÉG LEZÁRULÁSA A KALOCSAI FŐKÁPTALAN BIRTOKÁN

A hat település közül a török-kort csak a reformárus magyar Szentbenedek és Úszód vészelte át.

11 Császártöltést német, Kecelt és Lakot magyar, Dusnokot dalmát katolikus lakosság népesítette be a 18. század első felében.

12 Az Urbárium bevezetése előtt az érsekség szerződésekben szabályozta a szolgáltatásokat, 1770-től pedig az egységes Urbárium szabta meg az úrbéri adózásukat, ami egyúttal azt is jelentette, hogy a korábbi szerződéses helyzetükhöz képest növekedtek a terheik.

13 Az úrbéres viszonyok 1770-től -1828-ig Helység Év Jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér Telkek száma Átlag telek Jobbágy zsellér arány Császártöltés 1770 81 23 44 0,54 78-22 Császártöltés 1828 93 75 12 45 0,48 52-48 Dusnok 1770 132 23 1 60 0,45 85-15 Dusnok 1828 293 65 1 60 0,20 82-18 Kecel 1770 171 29 11 78 0,46 81-19 Kecel 1828 207 201 11 77 0,37 49-51 Lak 1770 47 26 13 23 0,49 55-45 Lak 1828 80 67 16 23 0,29 49-51 Szentbenedek 1770 49 6 7 30 0,61 79-21 Szentbenedek 1828 98 53 1 30 0,31 64-36 Úszód 1770 74 40 10 27 0,36 60-40 Úszód 1828 133 112 4 34 0,26 53-47 Együtt 1770 554 147 42 262 0,47 75-25 Együtt 1828 904 573 45 269 0,30 59-41 Házas zsellérek száma 1770-től 1856/57-ig Település 1770 1828 1856/57 Császártöltés 24 75 103 Dusnok 23 65 94 Kecel 29 201 284 Lak 26 67 72 Szentbenedek 6 53 68 Úszód 41 112 158 Együtt 149 573 779 " PETRÓCZI Sándor, 1965. 142-144. 12 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 27-340. 13 DÓKA Klára, 1997. 146-159. - BÁRTH János, 1984. 132. 14 SPIRA György, 1973. Táblázat.