Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABÓ ATTILA: AZ ÚRBÉRISÉG LEZÁRULÁSA A KALOCSAI FŐKÁPTALAN BIRTOKÁN

Az úrbérrendezés idején átlagosan a fél teleknagyság volt a jellemző, ami a következő évtizedekben folyamatosan csökkent, jelezve a nagyfokú pauperizációt. Ezt támasztja alá a zsellérek számának ugrászszerü emelkedése is. A telekaprózódást azonban némileg mérsékelte a jobbágyság telken kívüli állományának nagy ütemű növekedése. Bár Mária Terézia úrbéri rendeletének megfelelően 1770-ben rögzült az úrbéres földek nagysága és a művelési ágak aránya, a növekvő lakosság egyes helyeken folyamatosan vont be újabb és újabb területeket a mezőgazdasági művelésbe. A jobbágyfelszabadítás idejére a jobbágyok és a zsellérek már az 1770-es területnek több mint a kétszeresét birtokolták. Elsősorban a kaszálóhelyek növekedtek, igazodva a vidék gyenge termőadottságaihoz, ami nem tette lehetővé a szántók nagyobb kiterjesztését. (1770-ben a szántó - rét arány 72 - 28, 1856/57-ben 52 - 48 volt.) Úrbéres szántó és rét területe 1770-ben és 1856/57-ben (hold) Település Szántó* 1770 Szántó* 1856/57 Rét 1770 Rét 1856/57 Együtt 1770 Együtt 1856/57 Császártöltés 1 500 2 304 538 1 520 2 038 3 424 Dusnok 1 855 2 695 735 2 866 2 590 5 561 Lak 800 1 359 315 1 037 1 115 2 396 Szentbenedek 960 1 707 370 1 514 1 330 3 221 Úszód 1 209 1 792 456 2 038 1 665 3 830 *Beltelekkel együtt Az úrbérrendezést - kötelező jelleggel - az 1853. évi úrbéri pátens előírta. A „Kalocsai Főkáptalan, mint volt földes úr, volt jobbágyai eránt minden időben atyai indulattal és gondossággal viseltetvén" a falvakkal 1856-ban és 1857-ben kötötte meg a „barátságos egyessége"-ket, (Kecelen kezdve 1856. augusztus 18-án),

15 amelyek a következő években léptek érvénybe. Dusnok és a volt uraság között 1863. május 30-án lezárult úrbéri per alapján történt az elkülönözés. Alapelvnek számított, hogy a Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor rögzített úrbéri telkek, valamint a jobbágyfelszabadításkor összeírt házas zsellérek után (egyenként 1/8 telket számítva) járó telkek váltságmentesek. A lakosok kezén lévő kerteket a szántóhoz és réthez kapcsolták. Az úrbéres lakosok által használt többi szántó és rét után - egyesség szerinti - váltságot kellett fizetni, melynek mértéke 1200 négyszögöles holdanként 13 ezüstforint és 5 krajcár lett. A hat település összesen 18 648 hold után fizetett volna 257 901 forintot és 50 krajcárt. Azonban Lak, Szentbenedek és Uszod esetében kerekítve mérsékelték a megváltás összegét, amely így a hat községnél 252 530 forintot tett ki. A megváltandó területnek megfelelően a legnagyobb összeget Kecel, a legkisebbet Lak fizette. A pénzt 15, illetve 20 év alatt - 5%-os kamatot számítva kellett egyenlő részletekben kifizetni, minden év november l-jén. A kifizetések behajtási terhei a községeket illették, valamint a megváltó „község egyenkint és egyetemleg" felelt a visszafizetés szabályosságáért. PMLNkO IV. 165/b. Császártöltés, Dusnok, Kecel, Lak, Szerítbenedek, Úszód.