Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABÓ ATTILA: AZ ÚRBÉRISÉG LEZÁRULÁSA A KALOCSAI FŐKÁPTALAN BIRTOKÁN
AZ ÚRBÉRISÉG LEZÁRULÁSA A KALOCSAI FŐKÁPTALAN BIRTOKÁN 1 A Kalocsai Főkáptalan birtokait 1832-1835 között különítették el az érseki birtokoktól. 2 Ötvenhétezer holdon hat község: Császártöltés, Dusnok, Kecel, Lak (későbbi nevén Géderlak), Szentbenedek és Úszód lett a főkáptalané. Nem összefüggő, hanem három birtoktestről volt szó, hiszen Lak, Szentbenedek, Úszód Kalocsától északra, a Duna mellett, Dusnok az érseki várostól délre, szintén a Duna árterében feküdt. Császártöltés és Kecel pedig már a homokos, szárazabb vidék települései voltak. „Legelő Mezünk száraz üdővel el süli" vallották a keceleiek 1768-ban. 3 Császártöltés határának nyugati része a Duna árteréhez tartozott. A falvak mellett káptalani birtok lett Ács, Ökördi, Csala, Orosz, Borsoshát, Banyasziget, Imsós puszta. A Duna árterében élő négy falu népe bármikor számíthatott a folyó kiöntésére 4 , ezért nemcsak a házakat, hanem a termőföldet is igyekeztek töltésekkel védeni. Dusnok esetében például nyolcezer öles „túl feszített szorgalommal felhányt,, védtöltés készült a búza és egyéb veteményeknek a Duna áradásától való megóvására. 5 A lakók házaikat „dombocskákon" építették, a termőföldek mellett azonban gyakran a lakhelyeket is elvitte az árvíz. 6 Lak, Szentbenedek, Úszód termőtalaja fekete lapályos, homokos, fekete agyag. Dusnok határa „róna jó föld; itt ott szikes, és futó homokos" volt, de akadtak ott mindenféle „nagy lapályok, igen sok nádasok, mocsárok". 7 Az Őrjeg mocsár „mentiben" fekvő Császártöltés földje legnagyobbrészt homokos volt, de mintegy harmada az agyagos „Sárközbe" feküdt. 8 (Őrjégnek nevezték a környéken azokat az ingoványos helyeket, melyek a legnagyobb szárazságba sem száradtak ki, „nyáron ugyan egy kevéssé elapadnak, ugy hogy helyei helyei kaszálják is, de ősz beálltával a vizek magukat alulról föladgyák, oly annyira, hogy a víz egészen ellepi." 9 ) Jellemző erre az agyagra, hogy Pesti Frigyes közlése szerint a Császártöltés körül lévő agyagos talajú dombok „parttyaiba mindenütt agyagba fúrott pinczék" voltak, előttük présházzal. Megjegyezve, hogy „a pinczék nincsenek kitéglázva csak el simítva, 's meg is oly erősek mintha sziklába lennének fúrva". A keletebbre húzódó „merő rónasík" keceli határ „hátas" földje minőségére nézve homokos, „lapályos" része homokos agyaggal és feketés sok vakszikkel kevert mocsáros rétség volt. 10 1 A felhasznált levéltári forrás: Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya ( a továbbiakban: PML NkO) IV. 165/b. Pest-Pilis Vármegyei es. kir. Úrbéri Törvényszék és Pest-Solt Vármegyei es. kir. Törvényszék egyesített iratai, Pest-Solt megyei úrbéri perek. (A továbbiakban: IV. 165/b. és a település neve.) 2 DÓKA Klára, 1997. 159., 161. - BÁRTH János, 1984. 19., 131. 3 NÓVÁK László, 1979. 535. 4 NÓVÁK László, 1979. 520.,545., 557., 561. 5 PESTI Frigyes, 1984. 123. 6 FÉNYES Elek, 1851.93. 7 PESTI Frigyes, 1984. 123. 8 Uo. 74. 9 Uo. 76. 10 FÉNYES Elek, 1851. 193., 201. - PESTI Frigyes, 1984. 199.
