Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

monográfiát Nagykörös történetéről, amelyben a legelmélyültebb elemzés a hódoltság koráról készült.

10 Bár munkájában kétségtelenül fellelhető néhány vitatható, sőt ma már tarthatatlan megállapítás, müve mindazok számára megkerülhetetlen, akik e tájegység XVI-XVIII. századi történelmét tanulmányozzák.

11 Részben Kecskemét, de mindenekelőtt Nagykőrös XVII. századi forrásait az utóbbi évtizedekben Buza János elemezte körültekintően és olyan eredménnyel, hogy feldolgozásait, az ott megtett következtetéseit nemcsak e térség gazdaság- és társadalomtörténetének vizsgálata során, hanem a három részre szakadt ország egészének bemutatásakor sem lehet mellőzni.

1 Bár Kecskemét XVII. századi forrásai a XX. században újabb súlyos károkat szenvedtek, azt mondhatjuk, hogy a hódoltság korából származó írott emlékei több tekintetben is a legjelentősebbnek mondhatók. Éppen ezért évtizedeken át az e korral behatóbban foglalkozó kutatók sorra merítettek e bőséges anyagból. A könnyebb hozzáférhetőség érdekében a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára több tematikus kötetben közölt e korral foglalkozó feldolgozásokat, és több alkalommal jelentetett meg önálló forrásközlést is.

13 A Bács-Kiskun megye múltjából c. sorozat II. kötetében található egy kismonográfiával felérő munka, amely Kecskemét XVI. századi gazdasági, társadalmi és demográfiai viszonyait mutatja be.' A múlt század utolsó harmadában a magyarországi városok sora kívánta a történelmi kutatások rájuk vonatkozó frissebb eredményeit múltjuk iránt érdeklődő lakosai számára hozzáférhetővé tenni, ezért újabb városmonográfiákat jelentettek meg. Kecskemét sem vonta ki magát a hasonló igények teljesítése alól. Hosszas kutatások és előkészületek után néhány évvel ezelőtt jelent meg a Kecskemét története 1849-ig című kötet. A város hódoltság kori történetének szerzője elemzése során több területen is jelentősen bővítette a település gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó eddigi ismereteinket. Viszont nem vállalkozott arra, hogy az utóbbi évtizedekben készült feldolgozások egy számottevő részét kamatoztassa, illetve az e korszakra vonatkozó forrásokat szélesebb körben bevonja.

15 így munkájának egyes részei vázlatosak maradtak. Tekintettel arra, hogy ugyanott a XVI. századhoz hasonló részletességgel készült a rendi társadalom utolsó másfél évszázadáról egy gazdasági, társadalmi és demográfiai áttekintés, részben az egyes témák feldolgozottsága, részben pedig az igen jelentős levéltári forrásanyag léte alapján indokoltnak látszik a XVII. századi folyamtok eddiginél szélesebben megalapozott és elmélyültebb áttekintése is. Feltétlenül utalnunk kell viszont arra, hogy XVII. századi írott emlékek nagyobb mennyiségben csak a hatvanas évektől maradtak ránk. Ujabb korlát az, hogy ezek elsődlegesen a különféle nyilvántartások, lajstromok adatai. Nagyban nehezíti a kutatást és a feldolgozást az a tény is, hogy a város lakóinak adóalapjai, az adózással kapcsolatos kulcsok, a dézsmabeszedéssel kapcsolatosan több alapvetően fontos rendelet hiányzik. A feljegyzések elkészítése az esetek jelentős hányadában a pillanatnyi kényszer hatására történt, sok bennük a rögtönzöttség, a migráció, a kellő anyagiak hiánya, a halálozások stb. miatt csak ritkán terjednek ki a társadalom min10 MAJLÁT Jolán, 1943. 11 PURJESZ István, 1958. 12 E témát érintő egyes munkáira a feldolgozás során fogunk folyamatosan hivatkozni. 13 TERENYI Éva, 2005. 14 MÉSZÁROS László, 1979. 15 KOCSIS Gyula, 2002.