Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)
TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN
Az a tény, hogy az utcanévrendszer átalakításához szakember segítségét kérték a város vezetői, önmagában is jelzi, hogy fontosnak tartották a hagyományok továbbmentését, ápolását. Az 1905. június 19-i tanácsülésre felterjesztett főjegyzői jelentés - felhasználva Szilády Károly javaslatait is - megfogalmazza, hogy az utcanév-változtatásokat az alábbiak tették szükségessé: „...úgy a szabályozási bizottság, mint a város lakossága körében rég óta élő kívánság az is, hogy útczáinak egy része új névvel láttassék el, mert sok útcza név nagyon indokolatlan és dísztelen. Erre nézve a tekintetes tanácsban lefolytatott előzetes tanácskozás alkalmával azon óhajtás nyilvánult, hogy a nevek jelentékeny része történeti név legyen és az illető városrész nevével összhangzásba hozassék. így az I. kerület a tervezetben „Honvéd-város"-nak neveztetvén, az ezen kerületbe eső azon útczák, melyeknek névváltoztatása kívánatosnak mutatkozik, nagyobb részben a szabadságharcban katonai erényekkel kitűnt, kiváló férfiakról neveztettek el. A IV. kerület a város egyik legnagyobb földes-uráról és párfogójáról „Koháry-város"nak neveztetvén el, ezen városrész útczái leginkább a város volt földesurainak neveit örökítenék meg. A tervezetben „Kurucz-város" nevet nyert V. kerület útczái leginkább II. Rákóczy Ferencz korában, vagy azt megelőzőleg hazafiúi érdemekkel kitűnt egyénekről vennék neveiket. így készült a tervezet lehetőleg a többi városrészekre vonatkozólag is." 28 A továbbiakból az is kiderül, hogy a város hivatalos lapjában közzétették a tervezetet, és az „hírlapi megvitatás alá is került". Érdemes belenézni a hírlapi vitákba, hiszen a hozzászólások sok tanulságot rejtenek magukban. A Kecskemét című hetilap három egymást követő száma közölte a névváltoztatási javaslatokat. 29 Az 1907. január 21-én megtartott tanácsülésen a tíz nappal korábban összeállított és beterjesztett harmadik tervezetet a tanács megvitatta, és a legfőbb kérdésekről döntés is született. 30 Az előzetesen jóváhagyott kerületi beosztást változatlanul hagyták, azzal az indoklással, hogy „a város új területét bár nem egyenlő, de egymástól természetes és nagyobb jelentőségű útvonalakkal elhatárolt tíz kerületre osztja." Abban viszont most hoztak döntést, hogy a tized helyett „kerület"-et fognak használni, s ezeket római számmal és névvel kell jelölni. A „Koháry-város" neve helyett az „Árpád-város" elnevezést ajánlja a tanács, azzal az indoklással, hogy a honalapító nevét is meg kívánja örökíteni. Az új nevek szükségességét indokoló passzust is érdemes idézni: „Ami az utczák új elnevezését illeti, általános és régi panasz, hogy útczáink sok helyen nagyon dísztelen nevekkel vannak ellátva, a mit még kirívóbbá tesz az ilyen kevéssé ízléses neveknek (állatnevek, dűlők nevei stb.) egyes környékeken történt tömeges alkalmazása. Már maga ez a körülmény is indokolttá teszi, hogy most, a midőn a város fejlődésének évtizedekre irányt adni hivatott új városszabályozási tervet megalkotjuk, egyúttal e tekintetben is gondoskodjunk némi javításról, mert az ízléstelen útczanevek különösen az idegenre, ki azt meg nem szokta, nagyon kedvezőtlen hatást tesznek. BKMÖL IV. 1504/b Kecskemét Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzökönyvek (a továbbiakban: IV. 1504/b) 13372/1905. KECSKEMÉT, 1905. április 16., 23., 30. BKMÖL IV. 1903/a 4892/1907.
