Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)
TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN
De szükségessé tette az útczanevek átvizsgálását az a körülmény is, hogy a már végrehajtott szabályzási munkálatok során új útczák létesültek, melyeknek nevük egyátalán nincs, vagy azon útcza nevét viselik, melyből nyílnak s így vannak példák arra, hogy három különböző, önálló útcza ugyanazon nevet viseli, valamint névtelen útczák is keletkeztek. Ami az új útczaneveket illeti, legegyszerűbb módnak látszana, ha a meg nem felelő útczanevek történelmünknek nagy nevekben annyira gazdag lapjairól vett családnevekkel cseréltetnének fel. Azonban a gyakorlatban ez az eljárás nem vihető keresztül, mert a kicserélendő neveket legnagyobb részben olyan útczák viselik, amelyekre ama fényes történelmi nevek alkalmazását az azok hajdani viselői iránt érzett hazafias kegyelet nem engedi meg. Helyesnek gondolta továbbá a városi tanács olyan nevek felhasználását, megörökítését, a lakosság emlékezetében való felelevenítését, vagy megtartását is, melyeknek viselői városunk történetében, kulturális életében a múltban jelentékeny szerepet töltöttek be, vagy hasonló szereplésükkel hazánk közéletében szereztek becsülést szülővárosuknak, Kecskemétnek. Mindezek figyelemben tartásával az útczanevek megváltoztatásában a városi tanács igyekezett a legszorosabban megvont határok között mozogni s az új útczaneveket pedig - úgy a rosszhangzású régi útczanevek helyett, mint a névtelen útczákra nézve, - lehetőleg a magyar történelemből, városunk történetéből vette, a hol pedig ilyen nevek alkalmazása czélszerünek látszott, népszerű és ismert, vagy történeti jelentőségű szavakat alkalmazott." 31 A két hónappal később (1907. március 22-én) tartott rendes havi közgyűlésen a napirendről levették a tervezetet, mert az indoklás szerint bővebb előkészítést kíván az ügy, és az összes törvényhatósági bizottsági tag meghívásával kell majd újratárgyalni. Az 1907. ápr. 30-i döntés utáni véglegesnek tekinthető tervezetet a város polgármestere a közgyűlésben a 9507/1907-es számon mutatta be 32 , de csak évekkel később, 1910-ben jelent meg nyomtatásban is, így jutott el a nagyközönséghez. A tiszteleti nevek népszerűségét jelzi, hogy az előző korszakhoz képest jelentősen megnőtt a személynévi előtagok száma. Ezek az alábbi csoportokban gyűjthetők egybe: Országos hírű személyiségek: Uralkodók, uralkodóház tagjai: Attila, Kálmán király, Lajos király, Mátyás király. A régi magyar kor nagy egyéniségei: Béla, Botond, Csaba, Lehel. Politikusok, vallásalapítók, függetlenségi harcok irányítói, szereplői, közéleti emberek: Baross, Báthory, Batthyány, Bem, Bercsényi, Bethlen, Bezerédy, Bocskay, Damjanich, Dobó István, Kálvin, Kinizsi, Frangepán, Martinovics, Nádasdy, Perczel Mór, Rákóczi, Széchy Mária, Szondy, Teleki László, Thököly, Vak Bottyán, Zápolya János, Zrínyi Ilona. BKMÖL IV. 1903/a 1907. márc. 22. I/Közigazgatási ügyosztály 1032/1907. efjszámú, 4892/1907. iktatószámú előterjesztése. Uo. 162. hat. 350-378.
