Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ÖSSZEFOGLALÓK

Az 50-es évek végére ennek ellenére elszaporodtak a lopások, marharablások, s az úton levők fosztogatása. Levéltári források alapján ismerteti a tanulmány a feltárt bűneseteket. Polgármesteri jelentés 1856-ban 129 egyén „felügyelet alá" vételét javasolta a szolgabírónak. A hatóságok azonban nem tudtak gátat vetni a garázdálkodásoknak, hiába engedélyezték újra a pusztázó fegyveres lovas őrök működését. Az 1860-as évek elejére a közbiztonság országszerte kritikus állapotot ért el. A helyzetet nehezítette, hogy az 1863-as aszály miatt ínség uralkodott a vidéken, 1866-ban fagy vitte el a gabonát és a szőlőtermést. A munkalehetőség csökkent, sokan választották a csavargó életet. Sok megye, város kérte a rögtönbíráskodás fenntartását. Kecskemét város törvényszékét 1862. december l-jétől ruházták fel fenyítő hatósági joggal, s ezzel élve a rögtönbíráskodás jogát is kérelmezte. A kezdetben kisebb lopásokat elkövetők, rövid - de súlyos - büntetésük letöltése után már csapatba összeállva követtek el nagyobb szabású, nagyobb kárértékű rablásokat. A 60-as években gyakori volt a postakocsik kirablása. Sok bűntényre azonban nem derült rögtön fény. Kecskemét pandúrjai kevesen voltak a város kiterjedt pusztáihoz képest. A kiegyezésig nem sikerült felszámolni az idegen kormányzatnak, de a magyar vármegyéknek sem a „betyár-világot" az Alföldön. 1869. január 4-én az ügy megoldására kormánybiztost neveztek ki. Feladata lett az Alföldön - Kecskemét területén - is a közbiztonság helyreállítása, a bűnösök kézrekerítése, a megoldatlan bűnügyek felderítése. A kormánybiztos a városi tisztiügyésszel állt hivatalos kapcsolatban, tőle kérte a jelentéseket, tanúkihallgatásokat, a vádlottak Szegedre küldését. Az 1853— 1870 között elkövetett 52 rablási eset iratait kérte. Nem csak nagyobb méretű rablógyilkossági, rablási eseteket igyekezett felkutatni, kisebb lopások is szerepeltek a megoldandó ügyek listáján. 1869 márciusában már 12 rablási, rablógyilkossági esetet sikerült kinyomozni. A Pest Megyei Törvényszék a kecskeméti bünbandák tárgyalását 1871 júliusában kezdte meg, ítéletet azonban a Kecskemétre kiszállt aradi törvényszék hozott. A tárgyalás 1872. augusztus 23-án kezdődött, és szeptember 21én ítéletet hirdettek. A nagyobb bűnbandák - tagjai között szerepeltek: Tükör Gubicza József, Muzslai János, Bajdor János, Füles Faragó József, Bognád bicskái József stb. - egymás után kerültek sorra. A bírói testület 83 bűnügyet tárgyalt, melynek 30 vádlottja volt - 50 betyár időközben elhalt. A tanulmány nem vizsgálta a törvényszék periratait, a városi közigazgatási, tisztiügyészi iratok, jelentések alapján igyekezett képet adni a Kecskemét környékén tevékenykedett rablócsapatok garázdálkodásairól. Egy újabb feldolgozás feladata lehetne a periratokban szereplő bűnesetek bemutatása, értékelése. NÁNÁSI LÁSZLÓ AZ ÁLLAMI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KEZDETEI KECSKEMÉTEN (1851-1861) Az 1848^49-es szabadságharc leverése után a győztes Habsburg-hatalom az addigi alkotmányos rendet félresöpörve megkezdte az ország modernizálását: ennek során megtörtént az igazságszolgáltatás és közigazgatás elválasztása, a jogszolgál-