Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)
ÖSSZEFOGLALÓK
Vadkerten) az úrbéri föld kibővülésére is. Akasztón és Apostagon pedig a jobbágyság telken kívüli állománya növekedett. Vadkert, Akasztó, Ordas, Dunavecse földesurai az 1800-as évek elején megpróbálták az úrbéri szolgáltatásokat bevezetni, amelyek hosszú pereket eredményeztek. Néhány helyen (Ordason, Kiskőrösön, Apostagon) viszont már az 1840-es évek elején az úrbéres lakosság egy része vagy egésze örökváltsági szerződésekkel megváltotta magát, Patajon, Dunaegyházán, Kishartán, Kiskőrösön pedig a majorsági földek eladása már a jobbágyfelszabadítás előtt megindult. A földek művelési (nyomásos) rendszere alapvetően nem változott az úrbéri egyességek megkötéséig, illetőleg a legelőfelosztásokig. Ezek megváltozására akkor került sor, amikor az úrbéri perek után megtörténtek a tagosítások és a legelőfelosztások. A szántó területe és aránya minden helyen drasztikusan megnőtt, elsősorban a legelőterületek rovására. IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR KECSKEMÉT VÁROS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A politikai hatalom mindenkori gyakorlói, főként pedig a központi hatalom, megkülönböztetett figyelemmel fordult az őstermeléstől, az agrártársadalom szervezeti kereteitől különváló társadalmi csoportok és érdekvédelmi törekvéseik felé. Az utóbbi másfél évszázadon belül a szakirodalom is fokozott érdeklődést mutat e fontos téma iránt. Bár ennek révén a magyarországi városfejlődés főbb tendenciái egyre pontosabban rajzolódnak ki előttünk, a fejlődés fő irányától eltérő vonásainak, még inkább az egyes települések történelmének feltárása terén még számottevő adósságokról szólhatunk. Különösen helytálló ez a megállapítás a Dunától keletre eső országrészre, ahol a lemaradás e téren igencsak feltűnő. Bár az utóbbi évtizedekben két feldolgozás is készült Kecskemét közigazgatásának történetéből, egy igazán alapos és átfogó összegzés azonban még várat magára. Ezt kívánta segíteni az a kötet, amely a városnak a polgári forradalmat megelőző korszakában keletkezett szabályrendeleteit adja közre, illetve ezt kívánja kiegészíteni ez a forrásközlés is, amely egy hosszú folyamat záró szakaszát is dokumentálja. Kecskeméten, miként a legtöbb magyar városban a zavartalan társadalmi és gazdasági fejlődés ívének korai megtörése miatt olyan tendenciák erősödtek meg, amelyek a városokon belül is az erős társadalmi ellentétek, az antidemokratikus berendezkedés kialakulását és hosszú időszakra történő megerősödését eredményezte. Ezért a városon belül az évszázadokon át kitapintható komoly gazdasági és társadalmi feszültségek a XVIII-XIX. században tovább erősödtek. Egy szűkebb társadalmi csoport érdekeinek mind nyíltabb képviselete a szabályrendeletek meghozása során, a hivatali hatalommal való visszaélések, a családi összefonódások és az ennek nyomán kiterjedt korrupció oly mértéket öltöttek, hogy velük szemben a városban ismételten komoly szervezkedés indult meg. Az itt közreadott szervezeti és működés szabályzat, ha nem is biztosította a városon belüli demokratikus keretek kiépülését, kétségtelenül bővítette az önkormányzatiság lehetőségeit, és részben elősegítette a polgári közigazgatás útjainak egyengetését.