Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT

talán politikai megfontolásból - csak az aktív tagságot és a vezető tevékenységet találták büntetendőnek, így míg a volksbundisták egyszerű tagság miatt is félévi börtönt, öt év politikai jogoktól való eltiltást és vagyonelkobzást szenvedtek el, az ún. kisnyilasok tömegeit nem érte bántódás sem személyükben, sem tulajdonukban, s korlátozás nélkül léphettek be 1945 után különböző demokratikus pártokba. Akár a Volksbundnak, az egykori szélsőjobboldali szervezeteknek szintén kevés iratanyaga maradt fent a háború után. A tárgyi bizonyítékul szolgáló - az aktákban mellékletként itt-ott ma is megtalálható - ellenőrizhetetlen hitelességű tagnévsorok, belépési nyilatkozatok, pártigazolványok, szolgálati jegyek; szélsőjobboldali szervezetek pecsétjeivel ellátott megbízólevelek mellett, illetve ezek hiányában, az ítélkezők megint csak szóbeli közlésekre támaszkodhattak. Felmentő ítéletek tucatjai születtek tehát a népbíróságokon, a szervezőtevékenységet folytatott, tisztséget viselt párttagokra kiszabott börtönbüntetés mértéke sem haladta meg általában a 2-3 évet. Az alpári vezető „testvért" például 2 év börtönnel, egy kiskunfélegyházi tisztviselőt 6 hónap börtönnel büntettek. A kecskeméti nyilas párt megszervezésében részt vett gyümölcskereskedőt azonban 4, egy ceglédi nyilas pártvezetőt pedig, aki 80 embert szervezett be a pártba, 5 évvel sújtott a bíróság.

60 Érdekes következetlenség figyelhető meg a jánoshalmi Kaszás-keresztes Párt tagjainak ügyében. Az 1932-36 között működött csoportot 1944-ben állítólag újjá akarták szervezni. A vád megdőlt, a nyolc vádlott közül megjelent hat személyt a népbíróság fel is mentette. Az a két vádlott, aki az első tárgyaláson nem jelent meg, rosszul járt, mivel egy évvel később a népbíróság már nem emlékezett korábbi döntésére. Egyiküket 2, másikukat 3 év börtönbüntetésre ítélte egy olyan esemény miatt, amiről már korábban bebizonyosodott, hogy meg sem történt.

61 Halálos ítéleteket a Kecskeméti Népbíróság anyagában találhatunk.

62 Közülük hármat nyilas razziákban való részvétellel, tömeggyilkosságokkal megvádolt fiatal férfiak ellen hozott a bíróság, valamint halálra ítélték a kecskeméti nyilas párt vezetőjét is.

63 A Szálasi-féle hatalomátvételben, a kiürítésben közreműködőket többéves börtönbüntetéssel, a nyilas pártszolgálatot vállalókat akár fegyházbüntetéssel is sújthatták az ítélkezők. Zsidóellenes bűncselekmények elkövetői Antiszemita megnyilvánulások, zsidó személyek feljelentése a Gestapónál, munkaszolgálatosok kínzása, zsidó vagyon elleni bűncselekmények stb. miatt tömegével indultak bűnvádi eljárások a deportálásból hazatért zsidók feljelentései alapján. Az elégtételhez jutás reménye esetenként súlyos tévedéseket is szült: ártatlan embereket hurcoltak meg el nem követett bűnök miatt. Egy izraelita feljelentő levele érzékletesen magyarázza ezt a - sorstársaira is minden bizonnyal ugyanúgy jellemző - „túlélő tudatállapotot": előadom, hogy súlyos deportáláson mentem keresztül, s hogy hazajöttem, súlyosan ideges lettem és olyan dolgok is izgalomba hoztak, amiket BKMÖL XXV. 18 432/1945. és 436/1945. BKMÖL XXV. 16 59/1947. Egy, a bajai Népbíróságon meghozott halálos ítéletiöl is tudunk a bíróság tevékenységi kimutatásai (BKMÖL VII. l/a 1947. El. IV. A. 3/38.) révén, a per azonban hiányzik az iratanyagból. Ez a per is hiányzik, az ügy egyes részleteit a korabeli sajtóból ismerjük. „Halálra ítélték a kecskeméti nyilasvezért" - In: Kecskeméti Lapok, 1945. május 6.