Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT

hallottam, de amelyekről nem volt közvetlen tapasztalatom. Visszavonásomat [ti. a feljelentését] teljesen befolyásmentesen teszem meg azért, mert idegeim kezdenek lecsillapodni, és higgadtabban ítélem meg a dolgokat és emlékezem vissza az eseményekre." Az ártatlanul megvádoltak tragédiájának legmegrendítőbb példája egy soltvadkerti MÁV-intéző pere, amely 1945-ben zajlott a Kalocsai Népbíróságon. A vádlott ellen tanúskodó izraelita személyek vallomása szerint a férfi a deportáltakat szállító vasúti vagonok kötelező fertőtlenítését olyan módon oldotta meg, hogy azzal az üldözötteknek szándékosan még több szenvedést okozott, egészségüket, testi épségüket veszélyeztette. A vádaskodások nem bizonyultak igaznak, a felmentő ítéletet azonban a testileg-lelkileg meggyötört férfi nem tudta megvárni, 8 nappal korábban, cellájában felakasztotta magát. Az egykori sértettek közül a bosszúállásnak a feljelentésnél és a tanúskodásnál hatásosabb, „kézzelfoghatóbb" módját választották némelyek. Egy munkaszolgálatosok bántalmazásával vádolt 25 éves kecskeméti vendéglős perében olvasható, hogy a két izraelita származású terhelő tanú - a bűnvádi eljárás idejében politikai nyomozók -, a kihallgatás folyamán súlyosan bántalmazta a vádlottat. Az orvosszakértő részletes jegyzőkönyvet vett fel a vádlott testén észlelt, verésből, kínzásból eredő külsérelmi nyomokról. 6 Az éremnek természetesen másik oldala is van. A bűnvádi eljárás alá vont személyek, pl. a keretlegények közül alig néhányan kaptak komoly büntetést.

67 Bűncselekményeiket, - mivel a szemtanúk közül nem sokan maradtak életben és tértek vissza otthonaikba a háború után - sokszor lehetetlen volt bizonyítani. Helyi „főbűnösök", németbarátok, háborús uszítók A helyi közélet prominens szereplőinek perei zömmel hiányoznak a tárgyalt népbírósági fondokból. A nyilas időszak alatt magukat exponált tisztségviselők, pl. a kecskeméti Liszka Béla polgármester

68 és Balásfalvy Kiss Endre alispán ügyeit a korabeli sajtótermékek hasábjairól ismerjük. A Horváth Ödön főispán perében született ítélet Kecskemét polgármesterének irataiból került elő. Volt országgyűlési képviselők, felsőházi tagok pereiből megtudhatjuk, hogyan bánt az igazságszolgáltatás a leginkább felelősnek tartott személyekkel. Eseteikben gyakran nem is bűncselekmény elkövetését, hanem a cselekvés hiányát, bizonyos események bekövetkeztének meg nem akadályozását büntették. Pl. Dr. Szabó Iván kecskeméti bankelnökre 2 év fegyházbüntetést szabott ki a népbíróság, mert felsőházi tagként részt vett a zsidótörvények meghozatalában, az ország hadba lépése ellen pedig nem emelte fel a szavát.

69 Geszthelyi Nagy Lászlót, a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara BKMÖL XXV. 18 131/1945. BKMÖL XXV. 17 852/1945. BKMÖL XXV. 18 29/1945. Kötél általi halálra ítélt a Kecskeméti Népbíróság egy 31 éves, félig zsidó származású kecskeméti férfit, aki 1944 folyamán keretlegényként a munkaszolgálatosokat verte és kínozta, közülük kettőt agyonlőtt. BKMÖL XXV. 18 131/1945. - Szintén halálos ítélet született egy ceglédi porcelánkereskedö ügyében, aki 1944-ben a helyi nyilaskeresztes párt egyik vezelö tagjaként a Gestapo tisztjeinek a zsidó üzleteket megmutogatta, az elvitendő zsidókat kijelölte, elszállításukban közreműködött, valamint zsidó üzleteket igényelt ki és a német győzelem mellett agitált. BKMÖL XXV. 18 13/1947. 1945 után az egész Liszka család népbíróság elé került. Az egykori polgármester feleségének és fiának pere megtalálható a Kecskeméti Népbíróság irataiban. BKMÖL XXV. 18. 74/1945.