Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT

NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT 1945-ben, a második világháború lezárása után Európa számos államában népbíróságokat állítottak fel. A nemzetközi akarat megnyilvánulásaként e speciális bírósági szervek ítélkeztek a világégés kirobbanásáért felelős személyek, az emberiségés népellenes bűncselekmények elkövetői felett. Magyarországon az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 5-én kibocsátott (81/1945. ME. sz.) rendelete határozott felállításukról.

1 A népbíróságok törvényszéki székhelyeken, a rendes bíróságok mellett működő külön tanácsokként jöttek létre, a felelősségre vonás munkáját a párhuzamosan felállított népügyészségekkel együtt végezték.

2 Az 1945-1950 között működött 25 népbíróság

3 közül a Budapesti Néptörvényszék tevékenysége, története a legismertebb: a Nyugatról hazaadott háborús főbűnösök perei a kortársak és az utókor történészeinek figyelmét egyaránt jobban vonzották, mint a vidéki népbíróságokon lezajlott események. E kevésbé kutatott bírósági szervekre vonatkozóan ismerünk bizonyos számadatokat - országos statisztikák részeként (hány főt fogtak perbe, ítéletek el stb.) - de működési körülményeikről, szereplőikről, hogy kiket, miért, milyen körülmények között ítéltek el vagy mentettek fel, keveset tudunk. Megmaradt irataik pedig kiemelkedően magas forrásértékkel bírnak: Magyarország második világháború utáni történelmének fontos dokumentumai, ugyanakkor az 1940-es évek eseményei iránt érdeklődő helytörténészeknek is kiváló támpontokat nyújthatnak kutatásaikhoz. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára több népbíróság iratanyagait is őrzi: a csonka Bács-Bodrogban működött Bajai Népbíróságét, valamint a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében működött Kalocsai és Kecskeméti Népbíróságét.

4 Ezek zömmel peres iratok, kutatásuk során a népbíróságok ítélkezési gyakorlatáról, a politikai rendőrség működéséről, a koalíciós évek pártviszonyairól, a tárgyalt ügyeken keresztül pedig az 1940-es évek helyi eseményeiről (zsidóüldözésekről, világháborús történésekről stb.) kaphatunk képet. Az ún. Volksbund és nyilas perek jegyzőkönyveinek adatai elengedhetetlenek e rendkívül kevés forrással rendelkező szervezetek történetének feldolgozásához. A népbíróságok működési körülményeiA népbíróságokkal kapcsolatos fontosabb rendelkezések: 1440/1945. ME. sz. r., 1945. évi VII. tc, 1946. évi VII. tc, 1947. évi XXXIV. tc 2 A népbíróságek másodfokú joghatósági tevékenységével, azaz az igazolási ügyekben betöltött másodfokú hatósági szerepükkel e tanulmány keretein belül nem foglalkozunk. 3 A 25 felállított népbíróság közül a berettyóújfalui nem fejtett ki érdemi tevékenységet, ezért a szakirodalom sokszor csak 24 népbíróságról tesz említést. 4 Levéltárunkban megtalálhatók a bajai, a kalocsai és a kecskeméti népügyészségek iratai is. Ezen iratképző szervek működésével és irataival szintén nem foglalkozom bővebben. A rendelkezésre álló iratmennyiség ugyanis csekély, forrásértéke kiegészítő jellegű, a népügyészségi akták gyakorlatilag ugyanazokat az ügyeket, illetve dokumentumtípusokat tartalmazzák, mint a népbíróságiak.